Globalization, State and Governance
A globalizációt sokféleképpen értelmezik, elméleti szinten tárgyalják és határozzák meg. A nyugati mainstream teoretikusok számára a globalizáció a kapitalizmus és a piacgazdaság diadalát jelentette.
Ennek az érvelésnek a kritikusai számára a globalizáció a nemzetállamok által felállított jogi-politikai korlátok lebontásával megkönnyítette a tőke világméretű terjeszkedését. Egyesek szerint a transznacionális uralkodó elitek révén biztosította a fogyasztói társadalom egyetemessé válását. A hálózati társadalom teoretikusai számára a globalizáció motorja a folyamatosan terjedő információs és kommunikációs forradalom.
A kormányzás is különböző dolgokat jelent a különböző emberek számára. Az 1990-es évek elején megjelent kormányzási paradigma nem kizárólag piaci alapú, hanem olyan kísérletek sokasága, mint az új közmenedzsment, a szabályozási kormányzás, a hálózati kormányzás, a részvételi kormányzás, a jó kormányzás, a többszintű kormányzás és a globális kormányzás.
Az állam és a kormányzás kapcsolata nagyon összetett a modern korban. Az állam mint politikai intézmény - amely egy adott területen belül monopóliummal rendelkezik a fizikai erő törvényes használata felett - hatalma egyedülálló volt. A neoliberális időkben az állam a befolyásának csökkenése miatt kiüresedett.
Ez a kötet - amely Indiában végzett kutatásokon alapul - 16 tudományos esszét tartalmaz, amelyek mély betekintést nyújtanak a világ kialakulóban lévő politikai rendjébe. Téma: A téma a következő: Studies, Politika, Közpolitika, Nemzetközi kapcsolatok, Globalizáció, Ázsiai tanulmányok)