Gombrich a reneszánszról, 3. kötet

Olvasói vélemények

A kritikák Gombrich munkásságát a művészettörténet megértéséhez való jelentős hozzájárulásként méltatják, különösen a fény reneszánsz festészetben való ábrázolásával kapcsolatos meglátásai révén. A könyv egyik fő erősségeként emelik ki azt a képességét, hogy a művészettörténeti konvenciókat összekapcsolja az optika tanulmányozásával.

Az olvasók nagyra értékelik Gombrich mesteri művészettörténészi és kritikusi képességeit, a fény művészetben való feltárását, valamint azt az újszerű perspektívát, amelyet a reneszánsz festészet megértéséhez nyújt. A könyvet remekműnek és kiváló minőségűnek jellemzik.

A kritikákban nem említettek konkrét ellenérveket; egyes olvasók azonban bonyolultnak találhatják Gombrich megközelítését, különösen, ha nem ismerik a művészettörténet és az optika technikai vonatkozásait.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Gombrich on the Renaissance, vol. 3

Könyv tartalma:

E H Gombrich reneszánszról szóló, korszakalkotó esszéinek harmadik kötetének központi témája a klasszikus hagyomány.

Apellészről, az ókori Görögország leghíresebb festőjéről azt mondják, hogy a természet megjelenéseinek utánzásában a tökéletes szépséget a legfőbb ügyességgel ötvözte. A tökéletes szépség és a természet tökéletes utánzásának ez az ikerideálja, amely a klasszikus antikvitástól örökölt és a művészet sarokköveként egészen a huszadik századig megkérdőjelezhetetlen maradt, képezi e tanult és mindig ösztönző esszék kiindulópontját.

Akár a fény és a csillogás megjelenítéséről, akár Leonardo da Vinci munkamódszereiről vagy a kritika elveiről van szó, a szerző elemzéseit és értelmezéseit az a mély meggyőződés támasztja alá, hogy a reneszánsz eszmék huszadik századi látszólagos feladása ellenére a hagyományokkal, értékekkel és normákkal kapcsolatos kérdések még mindig alapvető fontosságúak. Ez a tágabb értelemben vett aggodalom adja ezeknek az esszéknek a folyamatos vitalitását, nemcsak a diákok, hanem a művészet és a kultúra iránt érdeklődők számára is.