Thinking about Things
Egy szempillantás alatt átirányíthatom a gondolataimat Londonból Austinba, az almától az egyszarvúakig, Obama volt elnöktől a mitikus repülő lóig, Pegazusig.
Hogyan lehetséges ez? Hogyan tudunk olyan dolgokra gondolni, amelyek nem léteznek, mint az egyszarvúak és a Pegazus? Ezek nem léteznek, hogy rájuk gondoljunk, mégis ugyanolyan könnyen gondolunk rájuk, mint a létező dolgokra.
A Thinking About Things ezekkel és a kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik, az elme reprezentációs elméletét alapul véve. Megmagyarázza, hogy a mentális állapotok hogyan tulajdoníthatók, miben áll a róluk való gondolkodásuk, hogy relációsak-e vagy sem, és hogy bármelyikük nem létező dolgokat is tartalmaz-e.
A magyarázat középpontjában egy új elmélet áll arról, hogy mi vesz részt az olyan attitűdök, mint a gondolkodás, a remény és a vágyakozás tulajdonításában. Ezek az attribúciók intencionálisak: némelyikük látszólag nem létező dolgokra vonatkozik, és jellemzően szemantikai és logikai sajátosságokkal rendelkeznek, például azzal a ténnyel, hogy nem mindig lehet egy másik kifejezéssel helyettesíteni egy másikat, amely ugyanarra a dologra utal anélkül, hogy az igazságot befolyásolná. Mark Sainsbury új elmélete, a kijelentéselmélet megmagyarázza ezeket az anomáliákat. Például a coreferáló kifejezések helyettesítése nem mindig őrzi meg az igazságot, mert egy attribúció helyessége attól függ, hogy milyen fogalmakat jelenít meg, nem pedig attól, hogy a fogalmak mire utalnak. És egy olyan fogalom, amely semmire sem utal, felhasználható annak pontos megjelenítésében, hogy valaki mire gondol.