Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Thinking in the Language of Reality
Sadr al-Dîn Qűnavî (Kr. u.
1207-74) meghatározó szerepet játszott a szisztematikus filozófia fejlődésében, és közvetve hozzájárult a modern tudományos szemléletünk szempontjából alapvetőnek tekintett kutatási területek kialakulásához. Ő a hagyományos arisztotelészi ismeretelmélet szélesebb körű kritikájának része volt, amely Dr. Shaker szerint két történelmi „ismeretelméleti nyitásban” csúcsosodott ki.
Az első a 10.
és 15. század között az iszlám civilizáció égisze alatt (nem felekezeti értelemben) zajlott.
A második az európai kontinensen a 18. század és a 20. század közepe között következett be.
Dr. Shaker bevezetőjében összehasonlítja ezt a két időszakot, azonosítja a legfontosabb konvergenciapontokat, és a Qűnavît széles történelmi kontextusba helyezi. Főművében, a Kitâb icjâz al bayân-ban Qűnavî a tudás ősrégi problémáját veszi kiindulópontnak.
Ibn Sînâ - akit Aquinói Tamás és a latin skolasztika Avicenna néven ismert - lényegre törően kijelentette, hogy az ember képtelen „a dolgok valóságát”, még kevésbé Istent, pusztán elméleti érveléssel valóban megismerni. A kihívást felvállalva Qűnavî megmutatja, hogy milyen feltételek mellett lehet igényt tartani ilyen tudásra.
Olyan paradigmát dolgoz ki, amely elődei, különösen Ibn cArabî logikai, nyelvészeti és exegetikai meglátásaira támaszkodik. Az így létrejövő szintézis, amely az önmegnyilvánulás kibontakozó Könyvét tekinti minden tudás gyökerének, megnyitja a nyelv által kínált végtelen lehetőségeket a „valóságról” való beszéd és gondolkodás számára. Pontosabban, a nyelvi konstrukciót és a jelentésképzést egy olyan tapasztalati dimenzió színesíti, amely eddig rejtve maradt a formális logika elől.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)