Good Dogs: Edification, Entertainment, and Kyokutei Bakin's Nansō Satomi Hakkenden

Olvasói vélemények

Glynne Walley Kyokutei Bakin Nanso Satomi Hakkenden című művének vizsgálata a világ egyik leghosszabb regényének lebilincselő és tudományos igényű feltárása. A könyvet a szöveg témáinak és történelmi kontextusának éleslátó elemzése miatt értékelik.

Az írás magával ragadó és izgalmas, a tudományos érveket közérthetővé teszi. A bevezető fejezetek különösen erősek, és értékes betekintést nyújtanak a populáris kultúrába. Walley izgalmas kérdéseket vet fel a különböző kategóriák hagyományos értelmezésével kapcsolatban, és az elemzésben jó egyensúlyt mutat a játékosság és a komolyság között.

Bár a kritikák nem említik kifejezetten a hátrányokat, a könyv részletes tudományos jellege nem biztos, hogy a kora újkori japán irodalomban járatlan alkalmi olvasók számára vonzó lesz.

(2 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A Jó kutyák a 19.

századi populáris fikció egyik remekművének, a Nansō Satomi hakkenden (A dél-kazusi Satomi nyolc kutyájának élete; röviden Hakkenden) című regénynek a vizsgálatán keresztül vizsgálja a didaktika, a kínai népnyelvi tudományosság, a társadalomkritika és a kereskedelmi történetmesélés metszéspontját a késő tokugava Japánban, amelyet Kyokutei Bakin (1767-1848) 1814 és 1842 között folytatásokban jelentetett meg. A szerző úgy érvel, hogy Bakin kezében a populáris fikció a magas és az alacsony kultúra, a hivatalos és a heterodox ideológiák, valamint a moralisták és a piac igényeinek mozgósítására és hibridizálására szolgált.

A Jó kutyák a Hakkenden részletes vizsgálatával kezdődik, amely viszont a gesaku (népszerű fikció) műve; a kínai népi regény, a Shuihu zhuan (J. Suikoden, A víz peremén) adaptációja és kritikája; és a kanzen chōaku, „az erény bátorítása és a bűn fenyítése” gyakorlata. Ezután azt vizsgálja, hogy a regényben a didaktikusság és a játékosság keveréke hogyan destabilizálja a nemek, fajok és társadalmi osztályok állítólagos erkölcsi kategóriáit, miközben az erkölcsi cselekvőképesség olyan képét helyezi előtérbe, amely a modern individualizmus előképe.

A Good Dogs a Hakkenden szoros olvasatát ötvözi a regény 19. századi Japánban elfoglalt helyével (beleértve a Meidzsi-recepciót is), valamint a kelet-ázsiai népi regényirodalomban elfoglalt helyével.