Gordon Granger tábornok: Granger Granger: Chickamauga megmentője és a Juneteenth mögött álló ember: Chickamauga megmentője és a Juneteenth mögött álló ember.

Olvasói vélemények

A könyv Gordon Granger tábornok életrajza, aki a polgárháború jelentős, de gyakran figyelmen kívül hagyott alakja volt. Magával ragadó elbeszélést nyújt, amely egyensúlyt teremt Granger katonai teljesítményei és személyes hiányosságai között. A szerző, Robert Conner alaposan megvizsgálja Granger karrierjét, a kulcsfontosságú csatákban való közreműködését és a Juneteenth megalapításában játszott szerepét. Míg a könyvet dicsérik jól kutatott tartalma és lebilincselő stílusa miatt, kritika érte a személyes levelezés és a szerkezeti felépítés hiánya miatt.

⬤ Gordon Granger tábornok életéről és pályafutásáról szóló informatív és lebilincselő elbeszélés.
⬤ Fontos kontextust nyújt a polgárháborúban betöltött szerepével kapcsolatban, különösen az olyan csatákban, mint Chickamauga és Chattanooga.
⬤ Granger méltányos értékelése, amely bemutatja mind erősségeit, mind gyengeségeit anélkül, hogy igazságtalanul támadná kortársait, például Grantet.
⬤ Jól megalapozott, számos idézettel és terjedelmes bibliográfiával.
⬤ Magával ragadó olvasmánynak bizonyult, és annak ellenére, hogy nem fikciós műről van szó, „lapozgatós” olvasmánynak tartják.

⬤ Hiányzik a személyes levelezés, amely mélyebbé tehette volna Granger jellemét.
⬤ Néhány kritikus megjegyezte, hogy az elbeszélés kezdetben szaggatott volt, és jobb szerkezetre, például fejezetek alcímére lett volna szükség.
⬤ A kulcsfontosságú hadjáratok térképeinek hiánya, amit néhány olvasó frusztrálónak talált. [...]

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

General Gordon Granger: The Savior of Chickamauga and the Man Behind Juneteenth

Könyv tartalma:

Ez az első teljes életrajz arról a polgárháborús tábornokról, aki a chickamaugai csatában megmentette az uniós hadsereget a katasztrofális vereségtől, és később fontos szerepet játszott a chattanoogai és a mobilis hadjáratban. Közvetlenül a háború után, a texasi amerikai csapatok parancsnokaként tettei kiváltották a rabszolgaság végének a mai napig tartó "Juneteenth" ünneplését.

Granger első csatája a Missouri állambeli Wilson's Creeknél volt, és hamarosan ezután végigjárta a ranglétrát - előbb a lovasság, majd a gyalogság -, 1863 elején pedig Forresttel és Van Dornnal versengett Tennessee középső részének ellenőrzéséért. Az általa Franklinnél felállított tüzérségi állvány, amelyet Granger-erődnek neveztek el, hamarosan a nyugati konföderációs főhadsereg halálhírét keltette.

Granger első hírnevét azonban Chickamaugánál szerezte, amikor a Tennessee-i lázadó hadsereg egy hajszálon múlott, hogy megsemmisítse a Cumberlandi Uniós hadsereget. Parancsok nélkül - sőt, azokkal szembeszegülve - Granger a tartalékos hadtestét a legforróbb harcok helyszínére vezényelte, ahol Thomas éppen hogy csak megkapaszkodott Rosecrans seregének maradékával. Friss lőszert hozva és embereit Longstreet közeledő légiói ellen vetve Granger épp elég lélegzetvételnyi időt biztosított ahhoz, hogy megakadályozza, hogy az uniós vereség a háború legsúlyosabb nyílt terepen vívott gyalázatává váljon.

Granger ezután egy teljes gyalogsági hadtest parancsnokságát kapta meg, de túlságosan furcsa fickónak bizonyult ahhoz, hogy tovább léptessék elő. Chattanoogánál U. S. Grant idegeire ment, amiért ahelyett, hogy a csapatait irányította volna, ágyúkat lőtt (valójában Chickamaugánál is engedett ennek a késztetésnek), és Sherman sem tudott vele mit kezdeni. Így hát lement, hogy Farraguthoz csatlakozva részt vegyen az alabamai Mobile elfoglalásában, és a konföderációs erődök elleni szárazföldi hadműveleteket vezesse.

Ez a régóta esedékes életrajz lenyűgöző új megvilágításba helyezi a színes bőrű parancsnokot, aki végigharcolta a háborút nyugaton az első nagy csatáktól az utolsóig, és még az újjáépítésen túl is nyomot hagyott.