Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a 19. század végén és a 20. század elején a déli és nyugati Egyesült Államokban a farmerek, kisvállalkozók és szakszervezeti aktivisták körében zajló népi mozgalmakról ad átfogó képet, különös tekintettel a déli államokra. Feltárja a különböző csoportok, köztük az afroamerikaiak és a nők részvételét, és kérdéseket vet fel e mozgalmak végső hanyatlásával kapcsolatban. Az olvasók nagyra értékelik a szerző történelmi szakértelmét és személyes kötődését.
Előnyök:Jól megalapozott történelmi beszámoló, fontos társadalmi mozgalmakra összpontosít, sokféle nézőpontot (afroamerikaiak és nők) vonultat fel, és a szerzőt dicsérik, hogy csodálatos történész. A könyv szentimentális értékkel is bír néhány olvasó számára, akiket a szerző tanított.
Hátrányok:A könyvben az olvasókban kérdéseket hagyhat a mozgalmak összeomlásának okairól, mivel ez központi téma, de nem kerül széleskörűen megoldásra.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Greenbackers, Knights of Labor, and Populists: Farmer-Labor Insurgency in the Late-Nineteenth-Century South
Könyv tartalma:
A történészek széles körben tanulmányozták a tizenkilencedik század végi déli agrárlázadásokat, amelyeket olyan csoportok vezettek, mint a Farmers' Alliance és a People's (vagy Populist) Party. Ugyanebben az időszakban a déli munkásfelkelésekkel is sokat foglalkoztak, amelyeket a Knights of Labor és mások robbantottak ki. Matthew Hild szerint azonban a történészek csak minimális figyelmet szenteltek e mozgalmak konvergenciájának.
Hild kimutatja, hogy a Populista (vagy Népi) Párt, az 1890-es évek legfontosabb harmadik pártja Texasban, Alabamában és - a korábbi Union Labor Party (Uniós Munkáspárt) álcája alatt - Arkansasban szilárdult meg a legjobban, ahol az 1870-es évektől az 1880-as évek közepéig a farmerek és a munkások politikai koalíciói megalapozták a populizmus terjeszkedését. A harmadik pártok mozgalmai egyre rosszabbul teljesítettek Georgiában és Észak-Karolinában, ahol kevés ilyen koalícióépítés történt, valamint olyan helyeken, mint Tennessee és Dél-Karolina, ahol szinte egyáltalán nem létezett a farmerek és a munkások közötti szolidaritás.
Hild óva int attól, hogy közvetlen összefüggést vonjon le egy adott helyen a populisták erős jelenléte és a paraszt- és munkáslázadás háttere között. Pedig egy ilyen háttér csak segíthette a populistákat, és szükséges előfeltétele volt annak, hogy a kezdetben farmerorientált Populista Párt jelentős munkáspárti támogatást nyerjen. Más tanulmányok a munkáspárti támogatás hiányát tartják a populizmus kudarcának egyik fő okának, de Hild bemutatja, hogy a populisták a jelentős munkáspárti támogatás ellenére is megbuktak Dél számos részén. Még az erős farmer-munkás koalíciók sem tudták hatalomra juttatni a populistákat egy olyan régióban, ahol a rasszizmus, valamint az erőszakos és csalárd választások tragikus módon a politika központi jellemzői voltak.
