
Greening Through Trade: How American Trade Policy Is Linked to Environmental Protection Abroad
Hogyan befolyásolják az USA preferenciális kereskedelmi megállapodásainak környezetvédelmi rendelkezései a kereskedelmi partnerek környezetvédelmi politikáját és a többoldalú környezetvédelmi megállapodások hatékonyságát.
Mivel a Kereskedelmi Világszervezeten belüli kereskedelmi tárgyalások tartósan elakadni látszanak, az országok egyre inkább a nemzetek kisebb csoportjai közötti preferenciális kereskedelmi megállapodások (PTA) felé fordulnak. E PTA-k közül sok tartalmaz környezetvédelmi rendelkezéseket, amelyek némelyike a kereskedelmi partnereket új hazai környezetvédelmi jogszabályok elfogadására kötelezi, és a kereskedelmi megállapodásokban rendelkezésre álló végrehajtási mechanizmusokat a környezetvédelem eszközeként használja. Sikina Jinnah és Jean-Fr d ric Morin a Greening through Trade című könyvében először vizsgálja meg részletesen, hogy az USA preferenciális kereskedelmi megállapodásaiban foglalt környezetvédelmi rendelkezések hogyan befolyásolják a kereskedelmi partnerek környezetvédelmi politikáját és a többoldalú környezetvédelmi megállapodások hatékonyságát. Mindezt mélyreható kvalitatív esettanulmányok és 688 globális PTA-t tartalmazó eredeti adathalmaz kvantitatív elemzésének kombinációjával teszik.
Jinnah és Morin a szabadkereskedelmi megállapodások és a környezetvédelmi egyezmények közötti kapcsolatok hatásait, valamint a környezetvédelmi normák és politikák szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül történő elterjedését vizsgálja. Központi érvük, hogy az amerikai kereskedelmi megállapodások mechanizmusokként szolgálhatnak a környezetvédelmi politikák kereskedelmi partnerországokba és harmadik országokba történő exportálásához, valamint a többoldalú környezetvédelmi megállapodások hatékonyságának növeléséhez azok végrehajtási kapacitásának erősítése révén. Figyelmeztetnek arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások nem jelentenek csodaszert a környezetvédelmi kormányzás számára; a nem fenntartható fogyasztás és a kereskedelmi partnerek közötti eltérő hatalmi dinamika mélyebb problémáit gondosan meg kell oldani a kereskedelmi megállapodások környezetvédelmi célú alkalmazása során.