A nemzetközi biztosítási számvitel évek óta mélyreható változásokon megy keresztül.
A biztosítási kötelezettségek elszámolására vonatkozó átfogó standard kidolgozásának nehézségei nem utolsósorban az IFRS vitára érdemes koncepcionális irányultságának köszönhetőek. Ebben a könyvben Nicholas Zeitler az IFRS-nek egy olyan mérlegelméleti orientációját vezeti le, amely prognosztikai statikának nevezhető, figyelembe véve az IFRS keretkoncepcióját és az egyéb átfogó jövedelem (OCI) számos standardban már alkalmazott összetevőit.
A biztosítási szerződések elszámolása szempontjából releváns IFRS 17 kritikai értékelése képezi az alapját a biztosítási kötelezettségek elszámolásának a prognosztikus statika elveiből levezetett alternatív megközelítésének, amely egyszerre teljesíti az IFRS alapvető statikai követelményeit és biztosítja egy kiszámítható és ezért döntési szempontból releváns eredményszám megjelenítését.