Guarini's 'il Pastor Fido' and the Madrigal: Voicing the Pastoral in Late Renaissance Italy
Battista Guarini pásztortragikomédiája, az Il pastor fido (1589) színdarabként indult, de hamarosan a XVI. század végének és a XVII.
század elejének jeles zeneszerzői számos megzenésítésen keresztül alakították át. E mű számos életén keresztül ez a könyv azt vizsgálja, hogy mi történik, amikor egy szerelmes sirató a színházi színpadról az udvari kamarába, a beszédből az énekbe, és az egyetlen beszélő szereplőtől az énekesek együttesébe ültetik át, új megvilágításba helyezve a kora újkori irodalmi és zenei kultúrát. Ez a könyv a darab kezdeteitől a kéziratokon, magánolvasmányokon és meghiúsult színpadi előadásokon keresztül az 1580-as és 90-es évekig, a Pastor fido madrigálok fokozatos hanyatlásáig az 1640-es években azt vizsgálja, hogyan vált ez a széles körben olvasott, mégis ellentmondásos szöveg egy tartós és termékeny zenei hagyomány központjává.
Seth J. Coluzzi a XVI.
századi elméleten alapuló új, integratív zenei-szövegelemzési rendszer segítségével mutatja be, hogy a zeneszerzők hogyan reagáltak nemcsak a darab beszédeinek hangulatára, képi világára és formájára, hanem Guarini verseinek finomabb részleteire is. Guarini művének zenetörténetét a darab színházi, irodalmi és kritikai szerepének szerves részeként szemlélve a könyv új perspektívát nyit a késő olasz madrigál, a darab, valamint a kora újkori mecenatúra és olvasóközönség számára, változatos földrajzi és időbeli keretek között.