Gutenberg Európája: A könyv és a nyugati modernitás feltalálása

Olvasói vélemények

A Gutenberg Európája a nyomdagépnek a nyugati társadalomra és a modernitásra gyakorolt mélyreható hatását vizsgálja, részletesen bemutatva a nyomdagép feltalálásának előzményeit, az általa bevezetett technológiai újításokat és az általa előidézett társadalmi-gazdasági változásokat. Bár a könyvet dicsérik tudományos mélységéért és éleslátásáért, sok olvasó sűrűnek és akadémikusnak találja, és jelentős erőfeszítést igényel az anyag teljes körű feldolgozása.

⬤ Alapos elemzés és tudományos igényesség.
⬤ Gazdag történelmi kontextus, amely a Gutenberg előtti és utáni Európára terjed ki.
⬤ A nyomdagép társadalmi-gazdasági hatásának részletes feltárása.
⬤ A nem szakemberek számára is érthető, gördülékeny angol fordítás.
⬤ Magával ragadó beszámolók a korai nyomdászokról, valamint átgondolt megfigyelések az olvasás és a szövegek fejlődéséről.

⬤ A sűrű és tudományos nyelvezet kihívást jelenthet az általános olvasók számára.
⬤ Néhány szakasz túlságosan technikai jellegű, különösen a nyomdai eljárásokkal kapcsolatban.
⬤ Az illusztrációk hiánya akadályozza a tartalom iránti elkötelezettséget.
⬤ A könyv összetettsége miatt jelentős időt és erőfeszítést igényel a feldolgozása.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Gutenberg's Europe: The Book and the Invention of Western Modernity

Könyv tartalma:

A társadalomban végbemenő jelentős átalakulásokat mindig a társadalmi kommunikációs rendszerek - amit mi médiának nevezünk - párhuzamos átalakulásai kísérik. Ebben a könyvben Fr(c)d(c)ric Barbier történész fontos új gazdasági, politikai és társadalmi elemzést nyújt a nyugati világ első nagy "médiaforradalmáról": Gutenberg feltalálta a nyomdát a XV. század közepén. Barbier nagy részletességgel és rengeteg történeti bizonyítékkal mutatja be a kéziratos kultúra fejlődését a XII. és XIII. században, és megmutatja, hogy az írott dokumentumok iránti folyamatosan növekvő igény hogyan indította el azokat a változási folyamatokat, amelyek Gutenberggel csúcsosodtak ki. A tizenötödik századot az "induló vállalkozások koraként" mutatja be, amikor az akkoriban új technológiákkal - köztük a nyomdával - kapcsolatos beruházások és kutatások virágzottak.

A XVI. századon át nyomon követve a fejleményeket, Barbier elemzi ennek az első médiaforradalomnak a főbb jellemzőit: a technológia fejlődését, a modern irodalmi szektor megszervezését, a felügyelet és a cenzúra fejlődését, valamint a "mediatizáció" folyamatának feltalálását. Gazdag példákat kínál Európa különböző városaiból, valamint megvizsgálja a nyomtatott média fejlődését Kínában és Koreában.

A Gutenberg-forradalomnak ez az éleslátó újraértelmezése a konkrét történelmi kontextuson túlmutatóan is vizsgálja a Rajna-völgyi ( papírvölgyi ) nyomtatás megjelenése és saját modern digitális forradalmunk közötti kapcsolatokat. A könyv nagy érdeklődésre tarthat számot a kora újkori történelem, az irodalom és a média hallgatói és kutatói számára, és mindenki számára vonzó lesz, akit érdekel minden idők egyik legnagyobb kulturális forradalma.