Gyakori és nem gyakori illatok: A parfümök társadalomtörténete

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Common and Uncommon Scents: A Social History of Perfume

Könyv tartalma:

A kellemes szagokat régóta nemcsak az egészséggel, a gazdagsággal és a jó higiéniával, hanem a jó erkölcsiséggel is társítják; a rossz szagok a tisztaság hiányát, a rossz egészséget, a szegénységet - és az erkölcstelenséget - jelzik. A történelem során az emberek a testüket és a ruhájukat illatosították.

Illatosított tárgyakat hordtak maguknál, illatosított ékszereket viseltek, illatosított leveleket küldtek, sőt még illatosított érméket is váltottak. Az ókortól napjainkig illatokat használtak magánházak és nyilvános terek illatosítására. Az illatok használatának megértése lehetővé teszi számunkra, hogy közelebbről megismerjük az adott korszak mindennapi életét.

Az illatok néhány felhasználási módja különösen árulkodó: az ókori római Colosseumban kiontott lenyűgöző mennyiségű vér szagát az arénába sáfrányt kibocsátó locsolórendszerrel fedték el. Cosmus, a parfümkészítő illatpasztillái, amelyek a rossz lehelet elrejtésére szolgáltak, elég híresek voltak ahhoz, hogy a költő, Martial is dicsérje őket.

A reneszánsz korban a bőrkesztyűk az egekig bűzlöttek, és parfümözni kellett őket. Az első tervezői parfümöt Paul Poiret divattervező alkotta meg 1920-ban, aki a kollekciójában szereplő ruhák szegélyét illatosította.

A parfümök „demokratizálódása” a szintetikus illatok bevezetésével önmagában is lenyűgöző történet. Susan Stewart elemzése összhangban van a legfrissebb érzékszervtörténeti kutatásokkal, az általános olvasóhoz igazítva.