Gyakorlati egyetemi műszeres analízis laboratóriumi kísérletek

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Practical Undergraduate Instrumental Analysis Laboratory Experiments

Könyv tartalma:

A könyv célja, hogy gyakorlatias és megfizethető általános laboratóriumi kézikönyvet nyújtson az egyetemi műszeres analízis (IA) kurzushoz. Az IA laboratóriumi kurzus tanításában szerzett többéves, széleskörű tapasztalataim után ezt a laboratóriumi kézikönyvet egy olyan, véleményem szerint továbbfejlesztett változatban dolgoztam ki, amely egyszerre tömör és átfogó IA kézikönyv. Az általam legfontosabbnak tartott tényezők a következők ahhoz, hogy egy IA kézikönyv hatékony legyen a tanításban: 1) a kézikönyvben szereplő eszközöknek követniük kell az ACS irányelveit, és tükrözniük kell az IA területén elért új eredményeket, miközben az ipari igényeket is figyelembe kell venniük.

2) a kézikönyvben szereplő kísérleteknek a műszerek alapelveivel kell foglalkozniuk, és segíteniük kell a hallgatókat a műszerek alapvető fogalmainak és mechanizmusainak megértésében.

3) a kézikönyvnek meg kell könnyítenie az oktató számára, hogy a laboratóriumi folyamatokat mind elméleti, mind operatív szempontból tárgyalja.

És 4) a laboratóriumi kézikönyvnek megfizethetőnek kell lennie, és meg kell felelnie a mai egyetemi kémia és más multidiszciplináris (pl. környezettudományi) programok többségének igényeinek. Ez a kézikönyv az ACS-irányelvek által ajánlott, valamint a hagyományos kémiaprogramban használt leggyakoribb műszerekhez nyújt alapvető alapismereteket. Ezek az elektrokémia (2. fejezet), a spektroszkópia (3., 4., 5., 6., 7. fejezet), az elválasztás (8., 9., 10. fejezet). A kötőjeles technikák (GC/MS, LC/MS és ICP/MS) szintén szerepelnek a vonatkozó fejezetekben. A hagyományos tömegspektroszkópiával nem foglalkozunk külön kísérletekben, de az alapelveket a kötőjeles technikák kísérleteiben mutatjuk be. A kézikönyv elején (1. fejezet) külön fejezet foglalkozik az alapvető statisztikával. Határozottan úgy vélem, hogy néhány alapvető statisztikai alapelv és művelet (pl. lineáris regresszió) kritikus fontosságú ahhoz, hogy a hallgatók megértsék a kurzus célkitűzéseit, mivel ez az IA kurzusok egyre bővülő és fontos szempontjává vált. Ez némi pufferidőszakot is biztosít ahhoz, hogy az előadás a laboratóriumi foglalkozás előtt haladjon. A kézikönyvben szereplő összes kísérletet gondosan választottuk ki és fejlesztettük ki a korábban említett tényezők kezelésére, figyelembe véve a kutatásban való alkalmazhatóságot.

Más hasonló kézikönyvekkel ellentétben, amelyek egyszerű kísérletgyűjtemények, én megpróbáltam a legjobban alkalmazható, különböző nehézségi szintű kísérleteket kiválasztani. A legtöbb fejezet esetében a három kísérletet (A, B és C kategóriába sorolva) úgy választottam ki, hogy három nehézségi szintet képviseljen: az A kísérlet az alapelvekkel és a műszerekkel foglalkozik, a B a haladóbb alkalmazást képviseli, a C pedig az általános kémia haladóbb ismereteit foglalja magában. Ezenkívül a kísérleteket úgy választottuk ki, hogy minimalizáljuk a mérgező, gyúlékony és drága vegyszerek használatát. A hallgatók veszélyes anyagok kezelésére való felkészítése azonban a tantárgy egyik célja, és az oktatóktól elvárható, hogy szükség esetén foglalkozzanak a biztonsági kérdésekkel. Ezen kívül a drága és ritkábban elérhető berendezések használatát is minimalizálják ebben a kézikönyvben. Határozottan úgy vélem, hogy egy IA tankönyvnek mind az analitikai technikák elméletét, mind a műszerezettséget le kell fednie, míg egy általános IA laboratóriumi kézikönyvnek a műszerezettség alapelveire kell összpontosítania. Ebben a kézikönyvben az analitikai technikák minden egyes típusához az alapelvek és a műszerezettség bemutatása szerepel. Minden bevezetés célja, hogy új gondolatokat vessen fel a terminológiával, képletekkel, a műszerek alapvető összetevőivel stb. kapcsolatban, amelyek szükségesek egy kísérlet végrehajtásához.

A bevezető szakaszok rövidek, ezért nem használhatók egyetlen elméleti háttérforrásként egy adott analitikai technikához. Ez megköveteli, hogy a hallgatók a laboratórium előtt a tankönyvben vagy más, nyomtatott vagy elektronikus (pl. internetes) forrásokban tájékozódjanak az egyes kísérletekhez tartozó műszer elméletének megértése érdekében.