Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a kereszténységgel szembeni kritikák éleslátó vizsgálatát mutatja be Nietzsche, Marx, Freud és Westphal szemszögéből. Arra ösztönzi a keresztényeket, hogy kritikusan foglalkozzanak ezekkel a kritikákkal, elismerve azok érvényességét, ugyanakkor kiemelve a bibliai válaszok fontosságát. Néhány olvasó azonban óva int attól, hogy Westphal nézeteit szkepticizmus nélkül fogadjuk el, azt sugallva, hogy esetleg figyelmen kívül hagyja a kapitalizmus előnyeit, és nem kínál életképes alternatívákat vele szemben.
Előnyök:⬤ kritikusan foglalkozik a vallással kapcsolatos jelentős filozófiai kritikákkal
⬤ egyedülálló keresztény nézőpontot nyújt az ateista érvekkel szemben
⬤ önreflexióra és a kereszténység társadalomban betöltött szerepének mélyebb megértésére ösztönöz
⬤ jól strukturált és éleslátó érvek a hit, a politika és a gazdaság közötti kapcsolatokról
⬤ kiemeli a bibliai kritikák és a neves filozófusok kritikái közötti párhuzamokat.
Hátrányok:⬤ Egyesek szerint Westphal politikai és gazdasági kritikái kiegyensúlyozatlanok vagy hiányoznak belőlük a kapitalizmus alternatívái
⬤ figyelmeztetések a szöveggel való kritikai foglalkozás szükségességére
⬤ az a benyomás, hogy Westphal nem veszi teljes mértékben figyelembe a kapitalizmus pozitív aspektusait és hozzájárulásait
⬤ aggályok, hogy a világi és a spirituális világ általa javasolt szintézise túlságosan ambiciózus lehet.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Suspicion and Faith: The Religious Uses of Modern Atheism
Könyv tartalma:
Marx, Nietzche és Freud a modern ateisták legnagyobb hatású képviselői közé tartoznak. A teista és kifejezetten keresztény hittel szembeni kihívásuk jellegzetességét Paul Ricoeur fejezi ki, amikor "a gyanakvás mestereinek" nevezi őket. Míg a szkepticizmus a hit igazságára vagy bizonyítási alapjára irányítja kritikáját, a gyanakvás két különböző, egymással szorosan összefonódó kérdést tesz fel: mik azok a motívumok, amelyek e hithez vezetnek, és milyen funkciót tölt be, milyen munkát végez az egyének és közösségek számára, akik elfogadják.
A gyanakvás azt gyanítja, hogy a vallásos hitek túlélési értéke olyan vágyak és érdekek kielégítésétől függ, amelyeket a hívő lélek és a hívő közösség nem szívesen ismer el, mert azok sértik az általuk vallott értékeket, mint például amikor az igazságosságról való beszéd mélyen gyökerező harag és bosszúvágy álcája. Ezért a gyanú hermeneutikája az öncsalás elmélete, illetve elméletek csoportja: ideológiakritika Marxnál, genealógia Nietzschénél és pszichoanalízis Freudnál.
A Gyanakvás és hit amellett érvel, hogy a megfelelő vallási válasz ("a modern ateizmus vallási felhasználása") ezekre a kritikákra nem az, hogy megpróbáljuk megcáfolni vagy hárítani őket, hanem inkább az, hogy az önvizsgálat folyamatában elismerjük erejüket.
