Gyapot, éghajlat és tevék a korai iszlám Iránban: Egy pillanat a világtörténelemben

Olvasói vélemények

A könyv az iszlám iráni társadalom lenyűgöző és informatív vizsgálatát nyújtja, és az iszlám társadalom fejlődését befolyásoló történelmi elbeszéléseket fonja össze. Néhány olvasó azonban túlságosan száraznak és akadémikusnak találja az írást, ami csökkenti a téma lebilincselő jellegét.

⬤ Informatív és jól megírt
⬤ lenyűgöző következtetéseket mutat be az iszlám társadalomról
⬤ tudósok számára is alkalmas
⬤ a közel-keleti történelem egy ritkán tárgyalt korszakát tárgyalja
⬤ elgondolkodtató.

⬤ Az írás túlságosan száraz és unalmas lehet, ami az általános olvasók számára elérhetetlenné teszi
⬤ csak a tudósok számára lehet vonzó
⬤ egyes érvek hiányosnak tűnhetnek vagy hitbeli ugrásokat igényelnek.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Cotton, Climate, and Camels in Early Islamic Iran: A Moment in World History

Könyv tartalma:

A gyapottermelés és -export fellendülése a kilencedik és tizedik században Iránt az iszlám kalifátus leggazdagabb régiójává tette. A tizenegyedik században azonban Irán lenyűgöző agrárgazdasága meredek hanyatlásnak indult, ami az ország elsőségének véget vetett.

Richard W. Bulliet számos provokatív tézist terjeszt elő, hogy megmagyarázza ezeket az eddig fel nem ismert történelmi eseményeket. Bulliet szerint a gyapottermelés fellendülése közvetlenül párhuzamosan zajlott az iszlám elterjedésével, Irán mezőgazdasági hanyatlása pedig az éghajlat több mint egy évszázadon át tartó jelentős lehűléséből eredt.

Ez utóbbi jelenség arra is késztette a török nomád törzseket, hogy először lépjenek be Iránba, és évszázadokon át tartó politikai dominanciát alakítsanak ki. Bulliet innovatív kvantitatív kutatásokkal és a legújabb tudományos felfedezésekkel támasztja alá érvelését, és először megállapítja az iráni gyapotipar és az iszlám közötti kapcsolatot, majd felvázolja az általa "nagy lehűlésnek" nevezett jelenség bizonyítékait.

"A törökök történetére áttérve a jövedelmező, de hőmérsékletre érzékeny iparágra, az egypúpú és a kétpúpú tevék keresztezésére összpontosít. Arra a következtetésre jut, hogy az eseményeknek ez a szokatlan együttállása mélyreható és hosszú távú hatást gyakorolt nemcsak Irán történelmére, hanem általában a világ dolgainak alakulására is.