Gyári mesék - Joy Division, New Order, Factory Records, The Hacienda és én

Olvasói vélemények

Ged Duffy „Factory Fairy-Tales” című könyve szemléletes és részletes beszámolót nyújt arról, hogyan nőtt fel Manchesterben az 1970-es és 80-as években, a zenei életre, különösen a Factory Recordsra és a Manchester Unitedet körülvevő futballkultúrára összpontosítva. Az olvasók értékelik a hiteles történetmesélést és a gazdag anekdotákat, míg egyesek kritizálják a tartalom ismétlődő jellegét és a mélyebb betekintés hiányát.

⬤ Élénk és magával ragadó történetmesélés a manchesteri zenei és futballkultúráról.
⬤ Nagyszerű részleteket tartalmaz az együttesekről, eseményekről és személyes élményekről.
⬤ Kifejezetten ajánlott a manchesteri zene rajongóinak, különösen azoknak, akiket érdekel a Factory Records.
⬤ Egyedülálló betekintést nyújt és hiteles, mivel a szerző maga is részese volt a színtérnek.
⬤ Informatív és szórakoztató, megragadja a kor szellemét.

⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a könyv ismétlődik és hiányzik belőle a mélyebb betekintés.
⬤ Kritika a szerző elutasító hozzáállása bizonyos zenei műfajokhoz, különösen a fekete zenéhez.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv egyszerűen csak események sorát meséli el kellő elemzés nélkül.
⬤ Az események és koncertek felsorolása túlterhelőnek tűnhetett, és elvonta a figyelmet az elbeszélésből.

(20 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Factory Fairy-tales - Joy Division, New Order, Factory Records, The Hacienda & Me

Könyv tartalma:

„A Stockholm Monsters volt az első zenekar, amely Burnage-ből jött. Az Oasis volt a második” - Noel Gallagher.

„A kedvenc zenekarom, amelyről akkoriban a legkevésbé értettem, hogy mennyire fontos lehet, valószínűleg a Stockholm Monsters volt... ők voltak a scally zenekar három, négy évvel a Mondays, a Roses előtt” - Tony Wilson.

Ged Duffy talán a legszerencsétlenebb ember a manchesteri zenei életben. Lehetett volna a New Order menedzsere; lehetett volna a The Cult basszusgitárosa; láthatta volna, ahogy a zenekara, a Stockholm Monsters átveszi a Happy Mondays köpenyét, és a világ legmenőbb lemezkiadójának áttörő scally-zenekara lesz... de persze egyik sem történt meg.

Ged szellemesen és a koncertek és dátumok fotografikus memóriájával mesél a Russell Clubban, majd később a Haciendában töltött színpadi éveiről, a New Orderrel való turnézásról, majd arról, hogy visszautasította a lehetőséget, hogy velük turnézzon Amerikában, a Stockholm Monsters elhagyásáról, amikor a zenekar épp a nagy siker előtt állt, az életéről a művészek, különcök és csavargók Hulme-i kolóniájában, és arról, hogyan sikerült sikeresen elkerülnie a hírnevet és a szerencsét.