Colonial Urbanism in the Age of the Enlightenment: The Spanish Bourbon Reforms in the River Plate
A tizennyolcadik században a Bourbon-monarchia a kereskedelem ösztönzése érdekében geopolitikai változtatásokat hajtott végre a gyarmatokon. Buenos Aires lett a River Plate alkirályság új fővárosa 1776-ban.
A városnak azonban akkoriban nagyon kevés városi infrastruktúrája volt - még katedrálisa és megfelelő kormányzati épületei sem voltak, hogy a Spanyolországból érkező magas rangú bürokratákat, például az alkirályt fogadhassák. Az utcák többnyire burkolatlanok, porosak voltak, és nem voltak olyan parkok vagy sétányok, mint más fővárosokban, ahol a XVIII. századi társadalom finom ruhákban felvonulhatott volna, és megmutathatta volna gyakran újonnan megszerzett társadalmi státuszát.
Ez a könyv elmeséli, hogy a monarchia célja egy új főváros létrehozása volt a birodalom egy távoli és elfeledett területén. Azt is bemutatja, hogy a helyi kreol burzsoázia hogyan vállalta gyorsan a városfejlesztő szerepét, és hogyan növelte gazdasági státuszát azzal, hogy befektetett a Buenos Aires-i ingatlanpiacba és ellenőrizte azt.
Buenos Aires városi átalakulása rövid idő alatt, 1776 és 1810 között hozzájárult a korona bevételeinek növeléséhez és a csempészet jelentős csökkentéséhez. Mindazonáltal a városi változások belső hatalmi harcot generáltak a város irányításáért a spanyol lojalisták és a helyi gazdagabb kreolok között.
Amint a könyv következtetése szerint egy olyan birodalom számára, mint a spanyol, amely városok hálózatára épült, a korona hatalmára nézve komoly fenyegetést jelentett, hogy a korona elvesztette a Buenos Aires-i városi tér feletti ellenőrzést, ami előrevetítette Argentína függetlenségi háborúit.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)