Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eulogy on King Philip
Új-Anglia szívében, a zarándok alapító atyák küszöbén William Apess mondta el ezt a dicshimnuszt legnagyobb ellenségük, a wampanoagok Metacometje, más néven Fülöp király tiszteletére, aki 1675-76-ban az őslakosok olyan koalícióját vezette, amely közel állt ahhoz, hogy az egész angol gyarmati vállalkozást elpusztítsa. Százhatvan évvel később, 1836-ban Apess úgy döntött, hogy újra megvizsgálja Fülöp király életének és halálának körülményeit, és úgy ítélte meg, hogy hazaszeretetben, katonai képességekben és személyes becsületben Washingtonhoz hasonló, sőt annál is nagyobb volt.
Miközben megváltja Fülöp emlékét, mint népének mártírját, Apess megragadja az alkalmat, hogy megvádolja a fehér keresztény amerikaiakat a hamis ígéretek, a megszegett szerződések, a gyilkosságok, a rabszolgasorba taszítások és más elnyomások miatt, amelyeket az európai megszállók az őslakosok ellen követtek el. "Ezért azt mondjuk, hogy minden színes bőrű ember burkolózzék gyászba, mert december 22-e és július 4-e a gyász és nem az öröm napjai....
a jámbornak tettetett jámborok imái, prédikációi és példája volt az alapja az amerikai gyarmatokon a színes bőrűekkel szembeni minden rabszolgaságnak és lealacsonyításnak." Apess' bátor hang volt az Egyesült Államokban uralkodó előítéletek és indiáneltávolítási politika közepette. Az ő gyászbeszéde egy bennszülött szerző korai kiáltása a méltányosságért, az elismerésért, a közös emberségért és a megbékélésért: "neked és nekem örülnünk kell, hogy nem kell felelnünk apáink bűneiért, és nem teszünk helyesen, ha egymás ellen vádoljuk őket".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)