Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv alapos elemzést nyújt a második világháborús csendes-óceáni haditengerészeti stratégiáról, Mahan admirális elméleteire támaszkodva. Mind az amerikai, mind a japán parancsnokokat vizsgálja, kiemelve stratégiai döntéseiket és hibáikat. Számos recenzens elismerően nyilatkozik a bemutatott éleslátó érvekről, különösen MacArthur hadjáratainak hatásáról és egyes vezetők alulteljesítéséről. Az olvasók azonban a szerkesztéssel és az ismétlésekkel kapcsolatos problémákat jelentős hátrányként említik.
Előnyök:⬤ A második világháború során alkalmazott haditengerészeti stratégiák lebilincselő és elgondolkodtató elemzése.
⬤ Sikeresen megkérdőjelezi az egyes katonai vezetőkről, különösen MacArthurról és Yamamotóról kialakult nézeteket.
⬤ Mahan elméleteinek világos alkalmazása, amely stratégiai keretet biztosít a háború megértéséhez.
⬤ Ajánlott a hadtörténelem és a stratégia iránt érdeklődő olvasóknak.
Hátrányok:⬤ A könyvet hiányos szerkesztés jellemzi, beleértve a gondolatok ismétlődését és kisebb ténybeli hibákat.
⬤ A hosszabb részeket a jobb tempó érdekében le lehetne rövidíteni.
⬤ A történelmi személyek döntéseinek utólagos kritikájára való túlzott támaszkodás.
⬤ Egyes területeken hiányzik az alapos aktualizálás vagy a legújabb kutatások figyelembevétele.
(21 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
If Mahan Ran the Great Pacific War: An Analysis of World War II Naval Strategy
Könyv tartalma:
Alfred Thayer Mahan The Influence of Sea Power upon History (1660-1783) című műve a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású katonai stratégiai könyve volt.
Mahan könyve az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán haditengerészeti főiskoláinak egyik alapszövegeként alakította ki a tengeri hadviselés doktrínáját. Adams Mahan elképzeléseit használja fel a második világháború nagy csendes-óceáni tengeri csatáinak megvitatására, és annak mérlegelésére, hogy azok mennyire állták ki a tényleges harcok próbáját.
A csendes-óceáni hadviselés egyetlen elemzői nézőpontból történő újbóli vizsgálata meglepő következtetésekhez vezet a Pearl Harbor elleni japán támadással, a Doolittle-rajttal, a korall-tengeri csatával, a Fülöp-szigetek visszafoglalásával és a tengeralattjáró-háborúval kapcsolatban. A haditengerészeti történészek és a fotelstratégák egyaránt sok gondolkodnivalót találnak ezeken a lebilincselő oldalakon.
