Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv mélyreható és közérthető elemzését nyújtja a közös tulajdon és a magántulajdon fogalmának történelmi és kortárs kérdéseinek, hangsúlyozva a kisajátítás következményeit és a kapitalista kizsákmányolás elleni kollektív fellépés szükségességét. Megkérdőjelezi a tulajdonjoggal kapcsolatos főáramú narratívákat, és kiemeli a közös erőforrásokért folytatott küzdelmet, amely a túlélés és a társadalmi igazságosság szempontjából alapvető fontosságú.
Előnyök:⬤ Jól dokumentált és éleslátó beszámolót nyújt a közös javak és a kisajátítás történetéről.
⬤ Foglalkozik a kapitalizmussal és a környezetpusztítással kapcsolatos kortárs kérdésekkel.
⬤ Világos perspektívát kínál a közös erőforrások megőrzésének szükségességéről.
⬤ Közérthetően íródott, érthetővé téve az összetett gondolatokat.
⬤ Az uralkodó privatizációs narratívák ellenszereként szolgál.
Hátrányok:⬤ Elsősorban Angliára és Skóciára összpontosít, ami korlátozhatja alkalmazhatóságát más kontextusokban.
⬤ Egyes olvasók túlságosan specifikusnak vagy hiánypótlónak találhatják a nézőpontot.
⬤ Lehetséges, hogy a kapitalizmuskritikus szemlélet felé elfogultnak tekintik.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The War Against the Commons: Dispossession and Resistance in the Making of Capitalism
Könyv tartalma:
Egyedülálló történelmi beszámoló a szegény népek önvédelmi stratégiáiról a földjeik és munkájuk kifosztásával szemben
Öt évszázadon keresztül a kapitalizmus fejlődése elválaszthatatlanul összekapcsolódott a dolgozó embereknek a földtől való kisajátításával, amelytől a megélhetésükhöz függtek. Az uralkodó osztály támadásai, az úgynevezett elkobzások vagy kiürítések révén a közös földek magántőkévé váltak, a parasztgazdák pedig tulajdon nélküli munkásokká váltak, akik csak úgy tudtak túlélni, ha a föld- vagy tőketulajdonosoknak dolgoztak.
Amint azt Ian Angus a The War Against the Commons című könyvében dokumentálja, a kisajátítással szembeni tömeges ellenállás soha nem szűnt meg. Drámai beszámolója új betekintést nyújt abba az ellenállásba, amely a makacs ellenszegüléstől a nyílt lázadásig terjedt, beleértve a szemtanúk beszámolóit azokról a kampányokról, amelyek során több ezer tiltakozó lerombolta a kerítéseket, és visszaállította a legelők és erdők közös használatát. A szerző bemutatja, hogy ezek a megmozdulások vezettek az ásók felhívásához, amely a föld közös birtoklásán és használatán alapuló új társadalom létrehozására irányult, és amely felhívás kifinomultabb és radikálisabb volt, mint bármi más, amit az 1800-as évek előtt írtak.
Számos olyan beszámolóval ellentétben, amely a mezőgazdaság átszervezését pusztán belpolitikai kérdésként kezeli, Angus bemutatja, hogy a britországi bekerítések és a birodalmi terjeszkedés között szoros kapcsolat állt fenn. Anglia és Skócia néhány legnagyobb birtokának konszolidációját közvetlenül az afrikai rabszolgák kényszermunkájából és India gyarmati kifosztásából finanszírozták.
Az uralkodó osztály rablásáról és a szegény népek ellenállásáról szóló egyedülálló történelmi beszámoló választ ad a kapitalizmus történetének legfontosabb kérdéseire. Vajon a bezártság "szükséges rossz" volt, amely lehetővé tette a gazdasági növekedést? Milyen szerepet játszott az éhezés szándékos elősegítése a munkásosztály létrejöttében? Hogyan látta Marx és Engels a munkások földtől való elválasztását, és hogyan folytatódik a bekerítéssel szembeni ellenállás a 21. században?
