Értékelés:
A könyv részletesen vizsgálja a német partizánellenes műveleteket a keleti fronton, különös tekintettel a 221. biztonsági hadosztályra. Bár a könyv jól megalapozott, és értékes betekintést nyújt a szovjet partizánok elleni erőszak eszkalálódásáról, több kritikus is kifogásolja, hogy kevés az elemzés, és nem veszi figyelembe a szovjet forrásokból származó szempontokat. Összességében fontos tudományos hozzájárulásnak tartják, de vannak figyelemre méltó hiányosságai.
Előnyök:⬤ Jól kutatott, a meglévő történetírás szilárd integrálásával
⬤ új nézőpontot kínál a német katonai műveletekről és a partizánellenes taktikákról
⬤ fontos hozzájárulás az erőszak eszkalálódásának megértéséhez a második világháború kontextusában
⬤ hasznos betekintést nyújt a német megszállás kudarcaiba.
⬤ Hiányzik az elemzés és az érvelés, gyakran ismétli a pontokat mélység nélkül
⬤ elmulasztja a szovjet nézőpontok vagy források beépítését
⬤ egyes kritikusok szerint az írás rosszul szervezett, az ismétlésekkel és a próza minőségével kapcsolatos problémák vannak.
(8 olvasói vélemény alapján)
War in the Wild East: The German Army and Soviet Partisans
A nácik szemében a Szovjetunió a "vad kelet" volt, egy vad, kizsákmányolásra érett régió, amelynek embertelen lakosai kiirtásra vagy helotériára voltak ítélve. A német hadsereg keleti háborújának különösen brutális dimenziója volt a partizánellenes kampány. Ez a konfliktus szovjet civilek ezreinek okozott halált és pusztulást, és a náci rezsim megsemmisítési politikájában részt vevő egyszerű német katonák egyik legjobb példájaként tartják számon.
Ben Shepherd a Wehrmacht háborús viselkedéséről szóló heves vitába bocsátkozik a Szovjetunióban folytatott partizánellenes kampány motivációinak és lebonyolításának részletes tanulmányában. Azt vizsgálja, hogy a partizánellenes hadviselést nem a tábornokok, hanem a jóval nagyobb számban szolgáló, átlagos németek vezették, akik tisztként szolgáltak a terepen. Ami az ő viselkedésüket alakította, sokkal összetettebb volt, mint pusztán a náci ideológia. A német társadalom, valamint a párt és a hadsereg befolyása, valamint a tisztek kimerítő, ugyanakkor változatos tapasztalatai a környezetükről és az ellenségről arra késztették őket, hogy változatos módon érzékeljék a partizánellenes háborút. A reakciók a szélsőséges brutalitástól a viszonylagos visszafogottságig terjedtek; egyesek kevésbé a bennszülött lakosság terrorizálására, mint inkább annak megnyerésére törekedtek. A kialakuló kép nem hígítja fel a szenvedést, amelyet a Wehrmacht keleti háborúja okozott. Azt mutatja azonban, hogy az egyszerű németek háborúban játszott szerepének helyes megítélése sokkal bonyolultabb, mint azt a teljes elítélés vagy a teljes felmentés sugallja.
Ez az értékes tanulmány árnyaltan tárgyalja a német hadseregen belüli magatartásformák sokféleségét, valamint a háború és a keleti fronton folytatott felkelésellenes műveletek lenyűgöző feltárását nyújtja.
