Háború az amerikai köztársaság ellen: Hogyan lett a liberalizmusból despotizmus

Olvasói vélemények

A könyv az amerikai politikai eszmék és intézmények jól megalapozott és átfogó feltárása, érdekes anekdotákkal és gyors tempójú elbeszéléssel. Egészen 2023-ig foglalkozik a történelmi eseményekkel és mozgalmakkal, így alkalmas oktatási célokra is.

⬤ Alaposan kutatott és informatív
⬤ aktuális és releváns a közelmúlt eseményeivel
⬤ magával ragadó írói stílus
⬤ érdekes anekdotákat tartalmaz
⬤ a politikai történelem átfogó elemzése
⬤ alkalmas tantermekbe és könyvtárakba.

Egyes olvasók számára politikailag a konzervativizmus irányába elfogultnak tűnhet; terjedelme miatt potenciálisan megterhelő lehet.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

War on the American Republic: How Liberalism Became Despotism

Könyv tartalma:

Az amerikaiak gyakran használják a progresszív, liberális és radikális szavakat többé-kevésbé felcserélhetően, anélkül, hogy megértenék, hol a helyük az amerikai történelemben. Kevin Slack leírja az általuk képviselt mozgalmak különböző céljait, és mérlegeli az amerikai köztársaságra gyakorolt következményeiket.

Mindhárom mozgalom elutasította a kormányzás régebbi republikánus elveit az adminisztratív állam javára, de lényeges különbségek voltak Teddy Roosevelt angolprotestáns progresszív szociális evangélistái között, akik a trösztök ellen harcoltak és visszafogták a bevándorlást; Franklin Roosevelt és Lyndon Johnson világi liberálisai között, akik a kormány és az üzleti élet partnerségét kovácsolták és polgárjogi programjukat támogatták; valamint az 1960-as évek radikálisai között, akik a Nagy Társaságban a vállalatok befolyása, a liberális képmutatás a faji és nemi kérdésekben, valamint a vietnami háború ellen tiltakoztak. Mindegyikük arra törekedett, hogy megdöntse a korábbiakat.

Az 1960-as évek forradalmát követően a bal- és jobboldali elitek egyaránt az ipari középosztály ellen fordultak, hogy otthon oligarchiát építsenek, külföldön pedig előmozdítsák a globalizációt. Mindkét oldal azt állította, hogy a hátrányos helyzetű vagy alulreprezentált csoportok érdekeit szolgálja. A radikálisok a bürokráciában és a tudományos életben helyezkedtek el, hogy a nők és a kisebbségek társadalmi igazságosságáról alkotott elképzeléseiket előmozdítsák, míg a neoliberális elitek a monopolfinanszírozást, a nyitott határokat és a munkahelyek kiszervezését támogatták a fogyasztók javára. Az adminisztratív állam globális amerikai birodalommá vált, de a neoliberálisok gazdasági és katonai kudarcai legitimációs válságot idéztek elő. A Barack Obama alatt kezdődött "nagy ébredés" során a neoliberális elit, beleértve az intézményesült konzervatívokat is, nyíltan szakított a Republikánus Párt populista bázisával, felkarolta az identitáspolitikát, és a COVID-19-et és a felkelés mítoszát használta fel az amerikai polgárok jogainak elvételére.

Ma egy inkompetens kleptokrácia a történelem leggazdagabb és legbefolyásosabb embereit szívja ki, ezzel erodálva saját birodalmának alapjait.