Értékelés:
A könyv az amerikai külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok mélyreható elemzését nyújtja, különös tekintettel az ENSZ szerepére és a történelmi összefüggésekre az Öbölháborútól Irakig. Kirkpatrick éles intellektusa átüt, amikor kritikát fogalmaz meg az ENSZ eredménytelenségéről, és széleskörű tapasztalataiból kiindulva személyes nézőpontot nyújt. Néhány olvasó azonban úgy találta, hogy a könyv olvasása kihívást jelent, időnként ismétlődik, és nem olyan átfogó, mint amilyennek Kirkpatrick széleskörű tapasztalatait tekintve lennie kellett volna.
Előnyök:⬤ Világos és éleslátó elemzést nyújt az amerikai külpolitikai döntésekről.
⬤ Egy volt ENSZ-nagykövet egyedülálló nézőpontját nyújtja, különösen az ENSZ hibáiról és hiányosságairól.
⬤ Részletes beszámolót tartalmaz a jelentős történelmi eseményekről és azok következményeiről.
⬤ Az olvasót erős elbeszéléssel köti le, amely a tényeket személyes véleményekkel ötvözi.
⬤ A nemzetközi kapcsolatok összetettségének megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmányként ajánlott.
⬤ Egyesek szerint „nehéz olvasmány”, mivel összetett fogalmak és kifejezések ismeretét igényli.
⬤ Néhány olvasó ismétlődőnek találta, és megjegyezte, hogy a pontok gyakran ismétlődnek, új meglátások nélkül.
⬤ A könyvet túl rövidnek ítélték, és nem tárja fel teljes mértékben a konfliktus későbbi éveit.
⬤ A hangnemet ellentmondásosnak érezhetik, ami kétségeket ébreszt a szerzői hitelességgel kapcsolatban.
(10 olvasói vélemény alapján)
Making War to Keep Peace: Trials and Errors in American Foreign Policy from Kuwait to Baghdad
Utolsó művében Jeane J. Kirkpatrick - Reagan ENSZ-nagykövete és a nemzetközi kapcsolatok legendája - merész revizionista áttekintést nyújt az amerikai külpolitika két évtizedéről. A hidegháború vége óta, állítja, Amerika és az ENSZ kapcsolata megromlott, amit kölcsönös bizalmatlanság, egymással versengő napirendek és az Egyesült Államoknak a gazember nemzetekkel szembeni szerepvállalásával kapcsolatos folyamatos bizonytalanság jellemez.
Kirkpatrick elemzi az első Bush-kormányzat új világrendről alkotott elképzelésétől a Clinton-kormányzat szomáliai és haiti nemzetépítő erőfeszítéseiig tartó változást. Kirkpatrick erőteljes kritikát fogalmaz meg Clinton külpolitikájával kapcsolatban, azt állítva, hogy kormánya kockázatos módon támaszkodott az Egyesült Nemzetek Szervezetére. De azt is megkérdőjelezi, hogy az Egyesült Államoknak mikor, hogyan és miért kell katonai megoldásokhoz folyamodnia, különösen a kihívásokkal teli iraki háború fényében, amellyel kapcsolatban Kirkpatrick itt osztja meg először "súlyos fenntartásait".
Ebben az erőteljes könyvben Kirkpatrick feltárja, hol rontottuk el, és felveti a még mindig fennálló kérdéseket, hogy milyen veszélyeket tartogathat a holnap.
Jeane J. Kirkpatrick (1926 - 2006) 1981 és 1985 között az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, a Reagan-kormányzat idején pedig a Nemzetbiztonsági Tanács tagja. Emellett az American Enterprise Institute vezető munkatársa, az Empower America alapítója és a Georgetown Egyetem kormányzatprofesszora volt. 2006 decemberében halt meg.
"Jeane Kirkpatrick világos és meggyőző érvekkel arra tanít bennünket, hogy legyünk erősek, de óvatosak az erő alkalmazásában. Olvasmányos és tanulságos, mint mindig.".
- George P. Shultz, volt külügyminiszter --Dr. Edwin J. Feulner, a Heritage Foundation elnöke.
