Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 9 olvasói szavazat alapján történt.
Haitian Connections in the Atlantic World: Recognition after Revolution
1804. január 1-jén Haiti a függetlenség kikiáltásával sokkolta a világot.
A történészek régóta úgy ábrázolják Haiti forradalom utáni időszakát, hogy a nemzetközi közösség elutasította Haiti függetlenségi nyilatkozatát, és elszigetelődési politikát folytatott, amelynek célja a világ egyetlen sikeres rabszolgaforradalmának hatásának megfékezése volt. Julia Gaffield azonban Haiti függetlenségének első tétova éveiről új látásmódot rögzít a más nemzetekkel és birodalmakkal való kapcsolatokhoz, és feltárja az ország feltételezett elszigeteltségének meglepő korlátait. Gaffield a haiti függetlenséget a faji hierarchia és a rabszolgaság, a nemzeti szuverenitás és a kereskedelmi gyakorlat erős ideológiáival szembeni gyakorlati és intellektuális kihívásként fogalmazza meg.
Ugyanakkor éppen ez a függetlenség kínált egy új színteret, amelyen a birodalmi hatalmak a katonai stratégia, a gazdasági terjeszkedés és a nemzetközi jog tekintetében versengtek az előnyökért. Az ilyen aggályok kezelésében a külföldi kormányok, kereskedők, abolicionisták és mások olyan lehetőségeket kínáltak, amelyeket a korai haiti vezetők megragadtak, akik szívesen tárgyaltak új gazdasági és politikai kapcsolatokról.
Bár a teljes politikai elfogadás csak lassan érkezett meg, a gazdasági elismerést fokozatosan kiterjesztették Haitire - és ennek diplomáciai következményei is voltak. Gaffield beszámolója Haiti történelméről rávilágít arra, hogy ez a többrétegű elismerés hogyan segítette elő Haiti függetlenségét.
