Death and Resurrection
Dennis Horton a halál és feltámadás motívumának alakját és funkcióját emeli ki William Freedman irodalmi motívumra vonatkozó kritériumainak az Apostolok Cselekedeteire való alkalmazásával.
A halálról és a feltámadásról szóló kijelentéseket elemezve, valamint e messiási mintának a fő- és mellékszereplők tapasztalatai közötti példáit együtt vizsgálva válik világossá a motívum. Ez a központi téma aztán egy másodlagos motívummal, a halál és a hanyatlás motívumával való szembeállítás révén felerősödik.
A Halál és feltámadás világos példát nyújt egy bibliai motívumra, valamint arra, hogyan fejlődik és működik az elbeszélésen belül, és értékes útmutatóként szolgál a bibliai motívumok jövőbeli tanulmányozásához. A mű emellett szükséges egyensúlyt biztosít a múltbeli és a jelenlegi Lukács-kutatás szélsőségei között azáltal, hogy a szenvedés és a megújult élet együttes hatását vizsgálja egyetlen motívumon belül. A szereplők kijelentései és cselekedetei egyaránt rávilágítanak a két elem jelentőségére a lukáni teológia és szoteriológia számára.
A motívum funkciója az elbeszélésen belüli használatából ered, és tanulságosnak bizonyul a történet esztétikai minőségének jobb megértése szempontjából, ugyanakkor megmutatja, hogy az elbeszélő hogyan használja ügyesen a motívumot, hogy bátorítsa az "Út" követőit, hogy figyelmeztesse a leendő üldözőket, és hogy evangelizációs üzenetet közvetítsen a potenciális megtérőknek, például az "istenfélőknek". A halál és a feltámadás messiási mintája heurisztikus eszközzé válik, amelyet az elbeszélő gondosan alkalmaz, hogy egy erős motívumot hozzon létre, amely sokrétű üzenetet közvetít a növekvő és gyakran szenvedő keresztény közösség számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)