Hallgató eszközök: Zenei médiumok a digitális korszak előtti korszakban

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Listening Devices: Music Media in the Pre-Digital Era

Könyv tartalma:

1940 és 1990 között az új gépek és eszközök gyökeresen megváltoztatták a zenehallgatást. A kis- és nagylemezek, az újfajta zenegépek és hangszórórendszerek nemcsak a zene másfajta lejátszását tették lehetővé, hanem a zene és maga a zenehallgatás alapvető átalakulását is bizonyítják. A Listening Devices a zenehallgatás új történetét dolgozza ki a zenehallgatás új történelmét, figyelembe véve azokat a médiumokat és gépeket, amelyeken keresztül a zenehallgatás ebben az időszakban zajlott. Bár ezek az eszközök könnyen hozzáférhetőek voltak (és gyakran még ma is azok), mindeddig nem volt róluk fogalmunk. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére ez a kötet a "hallgató eszköz" kifejezést javasolja. E fogalomhoz kapcsolódóan a könyv eredeti és termékeny módszert dolgoz ki a hallás mint a technológiával egyre inkább összefüggésben szerveződő történeti tárgy feltárására.

Négy hallgatói eszköz esettanulmánya képezi az elemzés kiindulópontját, amely az olvasót ismeretlen utakon vezeti végig, bejárva az 1950-es évek rock 'n' roll kultúrájának, valamint az 1970-es és 1980-as évek diszkó- és klubkultúrájának népszerű hangzásvilágát. A különböző hallgatóeszközök sajátos jellemzői ellenére mégis összehasonlíthatók, mert alapvető hasonlóságok jellemzik őket: modellezik és irányítják a hallgatást, aktívan közvetítenek a hallgató és a hallott zene között, és ez a közvetítés hozza létre a hallgatót és a hallgatott zenét egyaránt. Végső soron azonban a szándék az, hogy a hallgató eszközök maguk ne legyenek hallhatóak, hogy az általuk lejátszott zene hallható legyen. Így a hallgatás történetét a maga határaiig viszik, és szembesítik a "másikkal" - a nem-hallgatás történetével.

A könyv a "hallgatóeszköz" fogalmát a hangtudomány, a könnyűzenekutatás, a zenetudomány és a médiatudomány kulcsfogalmaként javasolja. Ezzel a fogalmi kulccsal új, termékeny megértése nyílik meg a digitális korszak előtti múltbeli zene- és hangkultúráknak, és nem utolsósorban a digitális jelen hallgatási kultúrájának.