False Summit: Gender in Mountaineering Nonfiction
Az Everest megmászásának versenye a hegymászást, és az ezzel járó hódítás és sport képeit világszerte a közvélemény elé állította. Az emberi teljesítmény csúcsának metaforájaként azonban a hegymászás továbbra is a hagyományos fehér férfi hősiesség privilégiuma.
A False Summit a Himalája és a Karakorum hegymászóinak expedíciós elbeszéléseiben és visszaemlékezéseiben a nemi politikát vizsgálja. Miért vannak még mindig kisebbségben a nők a világ legmagasabb pontjain? Julie Rak azt javasolja, hogy a műfaj maga is elérte a „hamis csúcsot” - egy olyan csúcsot, amelyről kiderül, hogy nem a csúcs -, és hogy a hegymászás nem áll készen arra, hogy más másfajta mászási módokat vagy másfajta hegymászókat fogadjon. A hegymászás mint tevékenység és mint eszménykép több mint két évszázadon keresztül segített kialakítani azt, hogy a hódítás, a kaland és a kockázathoz való közelség kontextusában hogyan értelmezzük az ént.
Miközben a hegymászás a sokszínűbbé válás jeleit mutatja, Rak felteszi a kérdést, hogy miért olyan nehéz a változás, és miért létezik egyáltalán nemi előítélet és más egyenlőtlenség a hegymászásban. Az Everestről, a K2-ről és az Annapurnáról szóló klasszikus és kevésbé ismert expedíciós beszámolókat vizsgálva a False Summit segít megérteni, hogy a hegymászás miért marad az egyik legfontosabb módja a nemi identitások és politikák artikulálásának.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)