Harc a magasabb törvényért: Fekete és fehér transzcendentalisták a rabszolgaság ellen

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik a könyvet, mint a transzcendentalizmus, az abolicionizmus és az amerikai történelem közötti kapcsolatok gyönyörűen megírt feltárását, amely alapvető betekintést nyújt ezekbe a társadalmi mozgalmakba. Az olvasók nagyra értékelik a szerző kutatásainak alaposságát, valamint azt, ahogyan e témák intellektuális és erkölcsi dimenzióit bemutatja. Ugyanakkor kritikát fogalmaz meg bizonyos érvek mélységével kapcsolatban, valamint azzal, hogy egyes történészek nézetei beárnyékolhatják a transzcendentalistáknak az abolicionizmushoz való egyedülálló hozzájárulását.

⬤ Gyönyörűen megírt és a rabszolgaság és az abolicionizmus megértéséhez elengedhetetlen.
⬤ A 19. század különböző társadalmi mozgalmai közötti éleslátó összefüggéseket kínál.
⬤ Megkérdőjelezi a transzcendentalizmusról és annak politikai szerepvállalásáról szóló általános történelmi narratívákat.
⬤ Rávilágít a rabszolgaság elleni küzdelem szellemi és erkölcsi gyökereire.
⬤ Javítja az olvasók megértését a transzcendentalizmus jelentőségéről az amerikai gondolkodásban.

⬤ Egyes kritikák megemlítik, hogy egyes érvekből hiányozhat a mélység.
⬤ A transzcendentalisták filozófiájának összetettségét nem feltétlenül tárják fel alaposan.
⬤ A könyv talán nem száll szembe teljes mértékben a transzcendentalizmussal kapcsolatos tartós sztereotípiákkal.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fighting for the Higher Law: Black and White Transcendentalists Against Slavery

Könyv tartalma:

A Harc a magasabb törvényért című könyvében Peter Wirzbicki azt vizsgálja, hogy a jelentős fekete abolicionisták hogyan csatlakoztak a híres transzcendentalistákhoz, hogy olyan politikai filozófiát hozzanak létre, amely az amerikai rabszolgaság elleni radikális harcot fellendítette.

A rabszolgaságellenes mozgalom üstjében a rabszolgaságellenes aktivisták, mint William C. Nell, Thomas Sidney és Charlotte Forten, valamint a transzcendentalista értelmiségiek, köztük Ralph Waldo Emerson és Henry David Thoreau, kialakították a „magasabb törvény” ethoszát, a romantikus politikai érzékenység egyedülálló készletét - amelyet erkölcsi lelkesedés, demokratikus idealizmus és az én olyan víziója jellemez, amely a politikai kérdéseket az erkölcs és az ész „magasabb” mércéi alapján képes megítélni. Az itt megjelenő transzcendentalizmus nem egyszerűen a kiváltságos fehér új-angliaiak álmodozó filozófiája, hanem egy populista mozgalom, amely a politika kompromisszummentes formáját szorgalmazta az északiak széles körében, feketék és fehérek, munkások és gazdagok körében egyaránt. A rabszolgaság elleni harcra kitalált mozgalom hatással volt a későbbi munkásmozgalmi, feminista, polgárjogi és környezetvédelmi aktivizmusra.

Az afroamerikai gondolkodók és aktivisták régóta foglalkoznak az amerikai transzcendentalista eszmékkel a „kettős tudatosságról”, a nonkonformitásról és a polgári engedetlenségről. Amikor olyan gondolkodók, mint ifjabb Martin Luther King vagy W. E. B. Du Bois a transzcendentalista eszmékre hivatkoztak, akkor egy olyan szellemi mozgalmat használtak fel, amelyben a fekete radikálisok már az 1830-as évek óta részt vettek.