Making Martial Races: Gender, Society, and Warfare in Africa
Az európai gyarmatosítóknak Afrikában a hatalmuk fenntartásához helyi katonákra és katonai segédcsapatokra volt szükségük. Ezeket az afrikai férfiakat kezdetben az európai földmérők és felfedezők expedíciói vették fel a XIX.
század végén, majd gyorsan szolgálatba állították őket a hírhedt pacifikációs hadjáratokban. A két világháború tovább növelte mind az európaiak alkalmazásában álló afrikai katonák számát, mind az általuk betöltött szerepeket; sokan közülük az 1960-as és 1970-es évek dekolonizációs korszakában is folytatták munkájukat. A gyarmati adminisztrátorok és a katonai tervezők gyakran a "harcias faj" fogalma alapján választották ki újoncaikat - ez a címke olyan népeket jelölt, amelyek állítólag veleszületett hajlammal rendelkeznek a hadviselésre és a harcra.
Ez a fogalom azonban mindig többet takart el, mint amennyit elárult: kevés európai tudott megegyezni abban, hogy mely "fajok" - vagy etnikai csoportok - voltak "harciasak", és egyébként is, e csoportok identitása folyamatosan változott. Mindazonáltal ez a hiedelem a gyarmati Afrikában az európai jelenlét alapvető, vezérlő elve maradt.
A "harcias faj" fogalma mindaddig kínos és rosszul illeszkedő eurocentrikus kategória marad, amíg az afrikai hozzájárulásokat, perspektívákat és ügynökségeket nem vesszük figyelembe. A "harcias faj" sosem volt egy olyan címke, amelyet az európai adminisztrátorok ragasztottak rá, hanem az afrikai népek vitatták a feltételeit és alakították a körvonalait. Ez a könyv tehát a harci faj eszméjéből indul ki, és azt olyan zónának állítja be, amelyben az afrikai férfiak és nők európai társaikkal és egymással is tárgyaltak.
A kötetben közreműködők a téma széleskörű megközelítését alkalmazzák, amely minimalizálja a prekoloniális, a gyarmati és a posztkoloniális korszakok közötti megosztottságot, és végiggondolja, hogy a hadviselésről és a harci hagyományokról alkotott kulturális gyakorlatok és elképzelések hogyan változnak és alakulnak át egyik korszakból a másikba. E tudósok kutatásai a témák széles skáláját érintik, többek között -a kultúra és a harci fajról való gondolkodásra irányuló törekvéseket; -az etnikai identitás és a "törzsek" létrehozásának metszéspontját a gyarmati harci fajelmélettel; -a gyarmati néprajz és a harci szubjektivitások konstrukciói közötti kapcsolatot; -a nemek szerepe a harci fogalmak alakításában; -a nők hozzájárulása a harci identitások megteremtéséhez vagy vitatásához; -a harci faj eszméje, ahogyan az a rabszolgasággal összefonódott; -a harci hagyományok és a becsületgazdaságok, mint a harci genealógiákhoz fűződő igényérvényesítés útjai; és -a gyarmatellenes forradalmi háborúk veteránjainak különleges státusz iránti igénye.
