Harcművészeti esszék Pekingből, 1760

Olvasói vélemények

A könyv nagy visszhangot váltott ki a harcművészetekhez kapcsolódó, mélyreható és magával ragadó tartalma miatt, amely ötvözi a kreativitást és a gyakorlati meglátásokat, amelyek mind a veterán gyakorlók, mind az újonnan érkezők körében visszhangra találnak. Az elbeszélést tisztasága és élvezetessége miatt értékelik, ami ajánlott olvasmánnyá teszi.

⬤ Felvilágosító és magával ragadó
⬤ mélyreható és gyakorlati meglátásokat nyújt
⬤ jól megírt és élvezetes elbeszélés
⬤ ötvözi a kreativitást és a harcművészeti tapasztalatokat
⬤ hasznos mind az oktatáshoz, mind a személyes megértéshez
⬤ veteránoknak és újoncoknak egyaránt tetszik.

Egyes olvasók szerint a saját harci stílus ismerete után értékelhető a legjobban, ami korlátozhatja a közönséget.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Martial Art Essays from Beijing, 1760

Könyv tartalma:

A könyv témái - amelyek a kínai történelemből, kultúrából és harcművészeti tapasztalatokból merítenek - egy fiktív elbeszélésbe fonódnak, hogy megelevenítsék a XVIII. század közepén megtörtént eseményeket. A kezdetektől fogva vékony fátyol választja el a tényeket a fikciótól. Történetünk egy felfedezéssel kezdődik.

Miközben a Vatikáni Könyvtárban a kínai jezsuita missziókkal kapcsolatos kutatásokat végeznek, két tudós a pekingi királyi udvar festője, Giuseppe Castiglione (1688-1766) dokumentumai között egy kínai nyelvű iratmappát talál. Kiderül, hogy a papírokat egy udvari festőtársa, Yang Mingbin (1664-1765 körül) írta. Yang kézzel írott esszéi a kínai harcművészet zsenialitásának megértéséhez nélkülözhetetlen felfedezésekkel szolgálnak.

Yang szövege hatvannégy alcím alá van rendezve. A szerző az elméletet és a gyakorlati módszereket olyan módon világítja meg, amelyhez foghatót más, e témával foglalkozó írásokban nem találunk. Ez egy ritka korai szöveg, amelyet a harcművészetek átmeneti időszakában írtak. Ez az az időszak, amikor a Csing-dinasztia (1644-1912) kulturális fénykorát élte, és katonai expedíciókkal terjeszkedett határain. Az ágyúk és kisebb lőfegyverek a nyugati hatást mutatják, de a hagyományos harcművészetek mindenütt jelen voltak falusi, tartományi és nemzeti szinten.

Yang mester lenyűgöző olvasmányt kínál a kínai harci hagyományok minden aspektusáról. Nagy hangsúlyt fektet a "harcművészeti család" fontosságára és a titoktartás szerepére a halálos művészetekben. A művészeteket az egészség és a szórakozás szolgálatába is állítják. Mindegyik a buddhizmus, a daoizmus és a konfucianizmus filozófiájának és gyakorlatainak átitatását tükrözi. Az, hogy valaki hogyan gondolkodik, befolyásolja azt, hogy hogyan gyakorolja a harcművészeteket.

Yang leírja a különböző készségszintekhez kapcsolódó tulajdonságokat, a kezdőtől a leghaladóbbakig. Miközben ezt teszi, olyan titkokat ismerhetünk meg, amelyek meghatározzák a védekező és támadó alkalmazások fejlesztésének kulcsfontosságú módjait. Ezek a témák közé tartozik a testfelépítés, a koordináció, a spontaneitás, a természetesség, az egyensúly, a távolságtartás, a relaxáció és az erő. Ugyanezek az elvek vonatkoznak a puszta kézzel és fegyverrel végzett gyakorlatokra, valamint az egészségre irányuló harcművészetekre is. Yang harcművészetek tanulási módszertana más területeken is hasznos lehet, mint például az udvari festőmester munkája során.