Három birodalom a Níluson: A viktoriánus dzsihád, 1869-1899

Olvasói vélemények

A könyv részletes történelmi áttekintést nyújt az egyiptomi és szudáni brit imperializmusról, különösen a 19. század végén, a Mahdi és olyan kulcsfigurák, mint Gordon tábornok és Winston Churchill konfliktusaira összpontosítva. Feltárja ezeknek az eseményeknek a modern geopolitikára, különösen a Közel-Keletre gyakorolt maradandó hatásait.

A könyv jól megírt, lebilincselő, és átfogó áttekintést nyújt egy jelentős történelmi korszakról. Az olvasók nagyra értékelik, hogy képes összekapcsolni a múltbeli eseményeket a Közel-Kelet és Afrika mai kérdéseivel. A szereplőket és motivációikat szemléletesen ábrázolja, ezáltal a történelem közérthetőbbé és érdekesebbé válik. A hangos változatot sokan jól kivitelezettnek és élvezetesnek találták.

Néhány olvasó nehézségekről számolt be a szervezéssel és a szereplők nagy számával kapcsolatban, ami időnként kihívássá teheti a követést. Néhány kritika rámutatott, hogy a könyv talán nem felel meg a modern nemzetközi kapcsolatok minden aspektusának, mivel inkább a múltra, mint a jelenlegi párhuzamokra összpontosít.

(29 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Three Empires on the Nile: The Victorian Jihad, 1869-1899

Könyv tartalma:

Egy világi rezsim megdől a nyugati beavatkozás hatására, de az iszlám ellenlépés a felszabadítókat megszállókká változtatja. A miniszterelnök a hazai intervenciósok és a külföldi fundamentalisták között vergődik, miközben miniszterei elárulják őt, a szövetségek szétesnek, és egy elszabadult tábornok a terepen politizál. Miközben a média barbársággal vádolja a nyugati katonákat, és egy régió káoszba süllyed, Isten seregei összecsapnak egy ősi folyón, és egy véletlen birodalom születik.

Ez nem a huszonegyedik század elejének Közel-Kelete. Ez a XIX. század végi Afrika, amikor a Nílus folyó az európaiak, az arabok és az afrikaiak rendkívüli összecsapásának színhelyévé vált. A konfliktus emberi és vallási dráma volt, és meghatározta a Nyugat és az iszlám világ közötti modern kapcsolatot. A történet nemcsak a civilizációk modernkori összecsapásának megértéséhez nélkülözhetetlen, hanem lebilincselő, epikus, tragikus kaland is.

A Három birodalom a Níluson az első modern iszlám állam felemelkedéséről és a Viktória királynő vezette brit birodalommal való sorsdöntő találkozásáról szól. Amióta a Mahdi néven ismert, önjelölt iszlám messiás hadsereget gyűjtött Szudánban, majd ostrom alá vette és elfoglalta Khartumot a brit főúr, Charles Gordon alatt, azóta kísérti a modern iszlamistákat az új kalifátus álma. Ma a síita felkelők Mahdi hadseregnek nevezik magukat, és Szudán továbbra is a muszlimok és keresztények, feketék és arabok közötti harc egyik nagy törésvonala. Mindennek a tizenkilencedik századi eredete még a mai szalagcímeknél is drámaibb és furcsább volt.

Dominic Green kezében a Nílus három birodalmának története a birodalom bárdjának, Kiplingnek és a Mahdi seregének végső megsemmisítésében harcoló Winston Churchillnek a hagyományaihoz méltó eposz. Ez egy elsöprő és nagyon is modern történet Istenről és globalizációról, rabszolga-kereskedőkről és stratégákról, misszionáriusokról és messianistákról. Egy nyugatbarát rezsim összeomlik saját korrupciójától, egy dzsihád fenyegeti a világgazdaságot, egy felszabadító mozgalom zsarnoki szektává fajul, a katonai beavatkozás rosszul sül el, és egy ideiglenes megszállás évtizedekig tart. A birodalmak felemelkedésében és bukásában példázatot látunk saját korunkra, és emlékeztetőül szolgál arra, hogy bár az amerikai katonai szerepvállalás az iszlám világban egy új korszak kezdete Amerika számára, a régió népei számára ez csak a legújabb fejezete egy régebbi történetnek.