Három perc Lengyelországban: Egy elveszett világ felfedezése egy 1938-as családi filmben

Olvasói vélemények

Glenn Kurtz könyve, a „Három perc Lengyelországban: Egy 1938-as családi filmben egy elveszett világ felfedezése” című könyvében a lengyelországi Nasielsk zsidó falu háború előtti kísérteties életét tárja fel egy 1938-ban készült rövid családi filmen keresztül, személyes történeteket és a holokauszt túlélőivel való kapcsolatokat tárva fel. A személyes elbeszéléseket a történelmi kutatással ötvöző, megrendítő betekintést nyújt egy elveszett világba.

A könyv egyedülálló és személyes nézőpontot kínál a holokausztról, a dokumentumkutatás és a túlélőkkel készített interjúk révén szemléletesen eleveníti meg a nasielszki szereplőket. Gyönyörű fényképeket tartalmaz, megragadja a háború előtti falusi élet vidám lényegét, és mély elmélkedésre késztet az emlékezetről és a veszteségről. Az olvasók inspirálónak, tanulságosnak és meghatónak találták, és gyakran további példányok vásárlását kezdeményezték mások számára.

Néhány olvasó úgy találta, hogy az elbeszélést időnként nehéz követni a sok bemutatott szereplő miatt, ami zavart okozott a kapcsolatok tekintetében. Mások a nevek és részletek ismétlődésére hívták fel a figyelmet, ami ronthatta az olvasás élményét. Néhányan megemlítették, hogy bizonyos szakaszokat unalmasnak vagy túlságosan részletesnek éreztek, ami arra utal, hogy némi szerkesztés javíthatott volna a folyáson.

(68 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Three Minutes in Poland: Discovering a Lost World in a 1938 Family Film

Könyv tartalma:

A szerző detektívtörténetként bontakozik ki, amikor felfedezi azt a rövid, 16 mm-es filmet, amelyet nagyapja 1938-ban, a hamarosan kihalófélben lévő lengyelországi szülőhelyén tett látogatása során készített. Most a Három perc című dokumentumfilm alapjául szolgál: A hosszabbítás.

Az NPR, a The New Yorker és a Boston Globe 2014 egyik legjobb könyvének nevezte

Amikor Glenn Kurtz a szülei floridai szekrényében egy régi családi filmre bukkan, nem sejti, hogy történelmi jelentőséggel bír, és hogy milyen hatással lesz az életére. A filmet, amelyet nagyapja régen egy európai városnéző út során készített, Párizsról és a svájci Alpokról készült remegő felvételeket tartalmaz, amelyeken valaki elkerülhetetlenül integet a kamerának. Meglepő módon David Kurtz 16 mm-es színes filmre rögzítette az egyetlen ismert mozgóképet is a lengyelországi Nasielsk virágzó, túlnyomórészt zsidó városáról, nem sokkal a közösség elpusztítása előtt. Boldogan nem tudott az előtte álló katasztrófáról, amikor 1938-ban, egy évvel a náci megszállás előtt véletlenül ellátogatott szülőhelyére. A város háromezer zsidó lakosából kevesebb mint százan maradtak életben.

Glenn Kurtz gyorsan felismeri, hogy a rövid felvétel egy elveszett történelem fontos láncszemét jelenti. Minél hosszabb időt töltöttem nagyapám filmjével - írja -, annál gazdagabbá és töredékesebbé váltak a képek. Minden kép, minden arc egy rejtély volt, amelyet meg lehet oldani. Hamarosan egy figyelemre méltó utazáson vesz részt, hogy mindent megtudjon ezekről az emberekről, amit csak tud. Miután helyreállította a filmet, amely összezsugorodott és keresztülhajtott az Egyesült Államokon; Kanadába, Angliába, Lengyelországba és Izraelbe; és levéltárakba, pincékbe, temetőkbe, sőt még egy öntözőárokba is eljut egy elhagyott Luftwaffe-repülőtéren, miközben Naszilszk zsidó történelmének szilánkjai után kutat.

Egy nap Kurtz hall egy fiatal nőtől, aki megnézte a Holokauszt Múzeum honlapján található videót. Ahogy a kamera a gyerekek arcán pásztázott, a nő felismerte nagyapját, aki egy tizenhárom éves fiú volt. A nasielszki Moszek Tuchendler most a nyolcvanhat éves floridai Maurice Chandler volt, és amikor Kurtz találkozik vele, Nasielszk elveszett történelme kerül a látókörébe. Chandler lézeréles visszaemlékezései hidat képeznek a két világ között, és végül segít Kurtznek felkutatni hat további túlélőt, köztük egy kilencvenhat éves asszonyt, aki szintén megjelenik a filmben, és ott áll a férfi mellett, akihez később feleségül megy.

A Három perc Lengyelországban című, interjúkból, fényképekből, dokumentumokból és tárgyi emlékekből aprólékosan összeállított kötet a hét túlélő és lengyel szülővárosuk gazdag, megrázó és meglepően összefonódó történetét meséli el. Kezdtem futó pillantásokat vetni az élő városra - írja Kurtz -, kegyetlenül szűk mintát kaptam kapcsolataiból, ellentmondásaiból, botrányaiból. David Kurtz eredetileg utazási szuvenírként készült házi filmje egy kihalás szélén álló, vibráló város legfontosabb feljegyzésévé vált. Ebből a rövid filmből Glenn Kurtz az emlékezet, a veszteség és a valószínűtlen túlélés megrendítő, de nem szentimentális felfedezését hozza létre - egy elveszett világ emlékművét.