Három új üzlet: Gondolatok Roosevelt Amerikájáról, Mussolini Olaszországáról és Hitler Németországáról, 1933-1939

Olvasói vélemények

A könyv elgondolkodtató elemzést nyújt a Roosevelt-féle New Deal, Mussolini Olaszországának és Hitler Németországának a nagy gazdasági világválság idején adott politikai válaszai közötti hasonlóságokról. Rávilágít az államhatalom válság idején történő központosításának témáira, és feltárja a kulturális, építészeti és ideológiai kapcsolatokat e rendszerek között. A könyvet azonban kritika érte a személyes nézőpontok hiánya és a politikatudományi hivatkozások túlságosan nagy száma miatt.

A könyv jól kutatott, éleslátó, és jelentősen hozzájárul a New Deal korszakával foglalkozó tudományossághoz. A politikai rendszerek egyedülálló összehasonlítását kínálja, és sok kritikus elgondolkodtatónak találta a válságok alatti hatalmi dinamikák elemzését. Az olvasók megjegyezték az erős írást és a kortárs politikai diskurzus számára fontos tanulságokat.

A kritikusok rámutattak, hogy a könyv néha zavaros és sűrű lehet, a túl sok információ elvonhatja a figyelmet az alapvető érvekről. Néhány olvasó úgy vélte, hogy hiányoznak belőle a rezsimek által érintettek személyes beszámolói, és az elemzés túlságosan klinikai jellegű. Emellett a Kindle-kiadásban formázási problémákra is felhívták a figyelmet, amelyek rontják az olvasás élményét.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Three New Deals: Reflections on Roosevelt's America, Mussolini's Italy, and Hitler's Germany, 1933-1939

Könyv tartalma:

Egy világhírű kultúrtörténész eredeti pillantása a fasizmus, a nácizmus és a New Deal rejtett közösségeire

Ma Franklin Delano Roosevelt New Dealjét a demokratikus eszményképnek tekintik, a pozitív amerikai válasznak a gazdasági válságra, amely Németországot és Olaszországot a fasizmus felé sodorta. Pedig az 1930-as években, bármilyen megdöbbentőnek is tűnik, ezeket a rezsimeket aligha tekintették ellentétesnek. Wolfgang Schivelbusch most e három új megállapodás közös elemeit vizsgálja, hogy frappáns magyarázatot kínáljon az európai totalitárius rendszerek népszerűségére.

Visszatérve a gazdasági világválsághoz, Schivelbusch egy új típusú állam kialakulását követi nyomon: tömegpropagandával támogatott, karizmatikus személyiség által vezetett, stabilitást és hatalmat kivetítő állam. Megdöbbentő hasonlóságokat fedez fel a három rendszer között: a gigantikus közmunkaprogramok, például a TVA gátak és a német autópálya szimbolikus jelentőségét, amelyek nemcsak az embereket juttatták vissza a munkába, hanem az állam tekintélyét is megtestesítették; Roosevelt kandalló-beszélgetéseinek és Mussolini rádióbeszélgetéseinek csábító meggyőző erejét; a monumentális építészet divatját, amely Washingtonra is rányomta bélyegét, akárcsak Berlinre; és a mindenütt jelenlévő transzparenseket, amelyek a polgárokat az állam hűséges híveinek sorába állították.

Schivelbusch távol áll attól, hogy egyenlőségjelet tegyen Roosevelt, Hitler és Mussolini közé, vagy bagatellizálja éles különbségeiket, és azt javasolja, hogy az államaik közös populista és paternalista tulajdonságai adják a kulcsot ahhoz a rejtélyes hűséghez, amelyet egykor Európa legzsarnokibb rendszerei iránt tanúsítottak.