Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvet, bár sűrű és kihívást jelentő olvasmány, a Nyugat-Európa és az Oszmán Birodalom közötti kapcsolat alapos tudományossága miatt dicsérik. Értékes betekintést nyújt az iszlámról alkotott történelmi felfogásba és a reneszánsz kori kölcsönhatások összetettségébe. Egyes olvasók azonban akadémikus hangvétele és szerkezete miatt tekervényesnek és nehezen követhetőnek találták, ami rontott az általános olvashatóságon.
Előnyök:⬤ Elsődleges forrásokon alapuló, mélyreható tudományos elemzés.
⬤ Új nézőpontot kínál az iszlámmal és az Oszmán Birodalommal kapcsolatos tévhitekre.
⬤ Az Oszmán Birodalom európai politikai gondolkodásra gyakorolt hatásának mélyreható vizsgálata.
⬤ Történelmi kontextust biztosít, amely gazdagítja a korszak megértését.
⬤ Válaszol Edward Said „orientalizmusára”, és reagál rá.
Hátrányok:⬤ Nehéz olvasmány és nehéz belemerülni.
⬤ A szerkezet néha szövevényes, és nincs világos tézise, ami az olvasót tanácstalanná teszi.
⬤ Túl sok idegen nyelvű lábjegyzetet tartalmaz, ami elidegenítheti a nem akadémikus olvasókat.
⬤ Egyesek száraznak és szűkszavúnak találják, ami kevésbé hozzáférhetővé teszi az általános közönség számára.
(10 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Useful Enemies: Islam and the Ottoman Empire in Western Political Thought, 1450-1750
Könyv tartalma:
Konstantinápoly 1453-as elestétől egészen a tizennyolcadik századig számos nyugat-európai író szinte megszállott érdeklődéssel figyelte az Oszmán Birodalmat. Jellemzően félelemmel és bizalmatlansággal reagáltak rá; és ezeket az érzéseket erősítette a nyugati kereszténység iszlámmal szembeni mélységes ellenségessége. Ugyanakkor sokan kíváncsiak voltak arra a társadalmi és politikai rendszerre is, amelyen a szultánok hatalmas hatalma alapult. Különösen a tizenhatodik században, amikor az oszmán területi terjeszkedés gyors volt, és az oszmán intézmények különösen szilárdnak tűntek, még nyílt csodálatot is éreztek.
Ebben az úttörő könyvben Noel Malcolm végigjárja a kelet-nyugati kölcsönhatás e fontos évszázadait, és megvizsgálja, hogy a nyugati gondolkodók miként értelmezték az Oszmán Birodalmat mint politikai jelenséget - és az iszlámot mint politikai vallást. A Hasznos ellenségek bemutatja, hogyan kezdődött a "keleti despotizmus" fogalma az oszmán államhatalom igen pozitív elemzésének megfordítására tett kísérletként, és hogyan lépett kölcsönhatásba a fejlődés során a monarchiáról és a kormányzásról szóló nyugati vitákkal. Noel Malcolm azt is bemutatja, hogy az iszlámnak mint politikai célokra kitalált vallásnak a negatív ábrázolását hogyan sajátították el a radikális írók, akik a kritikát minden vallásra kiterjesztették, beleértve magát a kereszténységet is.
A Hasznos ellenségek számos híres gondolkodó (köztük Machiavelli, Bodin és Montesquieu) és számos kevésbé ismert gondolkodó művét vizsgálva megvilágítja az oszmánokról és az iszlámról alkotott nyugati elképzelések hosszú távú fejlődését. Noel Malcolm bemutatja, hogyan fonódtak össze ezek az elképzelések a hatalomról, vallásról, társadalomról és háborúról szóló belső nyugati vitákkal. Az iszlámról és az Oszmán Birodalomról folytatott viták így összekapcsolódtak a Nyugaton uralkodó gondolkodással számos fontos témában. Ezek a keleti ellenségek nem csak azért voltak ott, hogy elítéljék őket. Azért voltak ott, hogy felhasználják őket olyan érvekben, amelyek jelentősen hozzájárultak a nyugati politikai gondolkodás fejlődéséhez.
