Határokon túli aktivisták: A zsidó bevándorlók áttelepülése Amerikán keresztül

Olvasói vélemények

Margaret E. Keck és Kathryn Sikkink „Határokon túli aktivisták” című könyve a transznacionális érdekérvényesítő hálózatok (TAN) szerepét vizsgálja a globális politikában, azzal érvelve, hogy a nem állami szereplők jelentősen befolyásolják az állami viselkedést és a nemzetközi normákat. A szerzők jól felépített elméleteken és az emberi jogok, a környezetvédelem és a nőkérdések lenyűgöző esettanulmányain keresztül mutatják be, hogy a TAN-ok hogyan alakíthatják át a szuverenitásról alkotott elképzeléseket és a normatív kereteket a nemzetközi kapcsolatokban.

A könyv jól szervezett és elméleti szempontból gazdag, így az összetett fogalmak is könnyen érthetővé válnak. Számos esettanulmányt tartalmaz, amelyek mind a sikeres, mind a kevésbé sikeres aktivista hálózatokat kiemelik, átfogó elemzést nyújtva azok hatásáról. A könyvet dicsérik azért, mert inspiráló és élvezetes olvasmány, így tudósok és aktivisták számára egyaránt alkalmas. Emellett fontos vitákat vet fel a nem állami szereplők világpolitikára gyakorolt hatásáról.

Egyesek talán sűrűnek találják az elméleti vitákat, és bár az aktivista hálózatok feltárásában jeleskedik, a kifejezetten a mainstream nemzetközi kapcsolatok elméleteit kereső olvasók talán kevésbé találják lebilincselőnek.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Activists Beyond Borders: The Relocation of Jewish Immigrants Across America

Könyv tartalma:

Margaret E. Keck és Kathryn Sikkink a Határokon túli aktivisták című könyvében egy olyan típusú nyomásgyakorló csoportot vizsgál, amelyet a politikai elemzők eddig nagyrészt figyelmen kívül hagytak: az aktivisták olyan hálózatait, amelyek a nemzeti határokon túlra tömörülnek és működnek.

Célpontjaik lehetnek nemzetközi szervezetek vagy egyes államok politikái. Az ilyen határokon átnyúló szövetségek történelmi példái közé tartoznak a rabszolgaság-ellenes és a női választójogi kampányok.

Az elmúlt két évtizedben a transznacionális aktivizmus jelentős hatást gyakorolt az emberi jogok területén, különösen Latin-Amerikában, és az érdekvédelmi hálózatok erősen befolyásolták a környezetvédelmi politikát is. A szerzők a nők elleni erőszak körüli nemzetközi kampány kialakulását is vizsgálják.