Értékelés:
A „Hater” című könyvet elgondolkodtató, humoros és a művészettel és kultúrával való okos foglalkozásáért dicsérik, amely arra készteti az olvasókat, hogy kritikusan gondolkodjanak a médiafogyasztásukról és -értékelésükről. Árnyaltan tárgyalja a faji és nemi kérdéseket, valamint mély gondolkodásra késztető filozófiai meglátásokat kínál.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és szakszerűen megírt
⬤ magával ragadó és vicces
⬤ kritikus gondolkodásra ösztönöz a művészetről és a kultúráról
⬤ árnyaltan kezeli a faj és a nemek összetett kérdéseit
⬤ hozzáférhető analógiákat kínál
⬤ a szkeptikusok számára is hitelesítő perspektívát nyújt
⬤ pozitív központi üzenetet közvetít a szeretet és a gyűlölet kapcsolatáról.
Néhány rész a filozófiai tartalom miatt nehézkes lehet; gondos olvasást igényel, és a teljes megértéshez újraolvasásra késztethet.
(2 olvasói vélemény alapján)
Hater: On the Virtues of Utter Disagreeability
Időszerű kiáltvány, amely arra ösztönöz, hogy kritikusan gondolkodjunk, véleményt formáljunk, majd aztán lelkesen érveljünk mellette.
A Hater egy egyszerű feltevésből indul ki: hogy jó dolog gyűlölni dolgokat. Nem embereket, csoportokat vagy jóindulatú hitrendszereket, hanem dolgokat. Pontosabban: jó utálni azokat a dolgokat, amelyeket látszólag mindenki szeret.
Ha végigpásztázod a kedvenc hír- vagy popkulturális weboldalad kattintásra csábító címlapjait, valószínűleg azt fogod találni, hogy szinte minden az, amire állítólag „most szükségünk van”. Egy féktelen, meg nem érdemelt optimizmus áldozatai vagyunk. A világunk pedig pesszimizmust követel. Életbevágóan fontos, hogy ellentmondásosak legyünk - most, ahogy mondani szokták, jobban, mint valaha. Mert a mi korunk a megszilárdult konszenzus kora. És ezt mindannyiunknak utálnunk kellene.
John Semley újságíró a status quo e csípős és vicces megrovásában bemutatja, hogy az ostobaságok felkutatása és azonosítása nemcsak hasznos feladat a társadalom számára, hanem nagyon szórakoztató is. A Hater azonban nem csupán szörnyű tévéműsorokat és slágereket szúr le - a könyv lényege, hogy megmutatja, hogyan beszélhetünk értelmesen a kultúráról és a világról, és hogyan vehetünk részt benne. Végső soron a Hater az, amire most szükségünk van.