Értékelés:
Az Eugen Fink által írt „Hatodik kartéziánus meditáció” felhasználói kritikái kiemelik a fenomenológiához való egyedülálló hozzájárulását, hangsúlyozva mind módszertani tisztaságát, mind a filozófiai gyakorlatban rejlő átalakító potenciálját. Az olvasók dicsérik Finket, amiért megvilágítja a fenomenológiai redukció összetett folyamatát, és olyan meglátásokat nyújt, amelyeket életbevágónak tartanak. A könyv terjedelmével és egyes álláspontok megkérdőjelezhetőségével kapcsolatos néhány kritikai észrevétel ellenére a recenzensek egyetértenek a könyv fontosságában és hozzáférhetőségében a terület más munkáihoz képest.
Előnyök:⬤ A fenomenológiai redukció és jelentőségének világos magyarázata.
⬤ Átalakító filozófiai élményt nyújt az olvasók számára.
⬤ Husserl filozófiájának és módszertanának mélyebb megértését biztosítja.
⬤ Hozzáférhető megközelítés az összetett filozófiai kérdésekhez.
⬤ Fink egyedülálló hozzájárulása a fenomenológia tanulmányozásának alapvető fontosságú kiegészítőjévé teszi.
⬤ A könyv egyes álláspontjai vitathatóak és nem egyértelműek.
⬤ Csak a felszínét karcolja a mélyebb kérdéseknek, ami azt sugallja, hogy sokkal több munkára van szükség.
⬤ Az eredeti szöveg árnyalatai elveszhetnek a fordításban.
(3 olvasói vélemény alapján)
Sixth Cartesian Meditation: The Idea of a Transcendental Theory of Method
A Hatodik karteziánus elmélkedés a huszadik század egyik meghatározó filozófiai irányzatának, a husserliánus transzcendentális fenomenológiának a fejlődésében kulcsfontosságú dokumentum.
A Husserl első öt karteziánus elmélkedésének szisztematikus felülvizsgálatát követőnek szánt, 1932-ben írt Hatodik elmélkedés Husserl és Fink közötti párbeszédet jelentett a fenomenológia alapelveiről és elméleti korlátairól. Az így létrejött szöveg keretet ad a fenomenológia radikális újraértelmezéséhez.
A huszadik századi gondolkodás tanulmányozói számára nélkülözhetetlen olvasmány.
