Hazafiság és kegyesség: Föderalista politika és vallási harc az új amerikai nemzetben

Olvasói vélemények

Dr. Den Hartog „Patriotizmus és vallásosság” című könyve az evangéliumi kereszténység jelentős befolyását vizsgálja a korai amerikai politikára, különösen a föderalista gondolkodásra. Különböző, kevésbé ismert történelmi személyiségek szerepét és az alkotmány elfogadásától a 19. század elejéig tartó időszakban a politikai életben betöltött szerepüket vizsgálja. Bár a szerző éleslátó elemzést nyújt a vallás és a politika összefonódásáról, néhány olvasó számára kihívást jelent a könyv követése a karakteres bevezetők és a vizuális segédletek hiánya miatt.

A könyv jól kutatott, új szempontokat nyújt az evangéliumi kereszténységnek a föderalista politika alakítására gyakorolt hatásáról. Átgondolt vizsgálatot nyújt a tipikus elbeszélésekben gyakran figyelmen kívül hagyott történelmi személyiségekről. Az olvasók nagyra értékelik a részletes esettanulmányokat, valamint a vallási meggyőződések és a politikai ideológiák közötti kapcsolatot.

Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyvnek jót tenne a kulcsszereplők bemutatása, mivel sok alak ismeretlen, ami megnehezíti a követést. A történelmi személyiségek vizuális ábrázolása (például fényképek) is kívánatos lenne a megértés javítása érdekében, és némi szkepticizmus is felmerült a korabeli vallási gyakorlatok ábrázolásával kapcsolatban.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Patriotism and Piety: Federalist Politics and Religious Struggle in the New American Nation

Könyv tartalma:

A Patriotizmus és kegyesség című könyvében Jonathan Den Hartog azt állítja, hogy a vallás működésének kérdése az amerikai társadalomban az Alkotmány és az Első Kiegészítés jogi keretének megalkotása utáni évtizedekben dőlt el. Den Hartog bemutatja, hogy a vallás új nemzetben elfoglalt helyének meghatározásáért küzdő politikusok és közéleti személyiségek széles skálája közül a föderalisták kiemelkedtek - a vallási attitűdök alakulása központi szerepet játszott a föderalizmusban, és a föderalizmussal való találkozás erősen formálta az amerikai kereszténységet.

Den Hartog leírja, hogy a vallás föderalisták általi kisajátítása három szakaszon ment keresztül: az amerikai forradalom tapasztalataiból örökölt "republikánus", könnyed együttműködés szakaszán; egy "harcias" szakaszon, amely az 1790-1800-as évek politikai csatározásai során alakult ki, amikor a köztársaság sorsa éles viták tárgya volt; és egy "voluntarista" szakaszon, amely 1800 után egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A hit a vallásos föderalisták fellépése nyomán individualistábbá és kérdésorientáltabbá vált.

A vallási impulzusok táplálták a párt aktivizmusát és a tájékozott kormányzást, de a vallási energiák önkéntes társaságokba való átirányítása elszívta a párt lendületét, és a vallási különbségek párton belüli szakadásokhoz vezettek. Ezek a fejlemények nemcsak a Federalista Pártot, hanem a vallás gyakorlását és megítélését is megváltoztatták Amerikában, mivel a Federalista meglátások hozzájárultak olyan önkéntes, nemzeti szervezetek létrehozásához, amelyekben az amerikaiak felekezetközi keretek között gyakorolhatták hitüket.

A Patriotizmus és vallásosság számos föderalista tapasztalatait és kihívásait állítja a középpontba, olyan jól ismert vezetőktől kezdve, mint John Adams, John Jay, Charles Cotesworth Pinckney és Timothy Dwight, egészen olyan kevésbé ismert, de mégis fontos személyiségekig, mint Caleb Strong, Elias Boudinot és William Jay.