Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Marriage and Slavery in Early Islam
Mit jelentett feleségnek, asszonynak vagy rabszolgának lenni egy olyan társadalomban, amelyben egy földbirtokos nőnek tilos volt lefeküdnie férfi rabszolgájával, de ugyanez a rabszolga ágyasokat vehetett magához? A születőben lévő maliki, hanafi és shafi'i jogi iskolák jogászai gyakran hasonlították a házasságot a vásárláshoz, a válást pedig az emberkereskedelemhez. A jogtudósok egyfelől a szentírással, a precedensekkel és a szokásokkal, másfelől a logikai következetesség követelményeivel zsonglőrködve heves vitát folytattak. A kialakulóban lévő konszenzus önfenntartó analógiát mutatott a férj mint úr és a feleség mint rabszolga státusza között, még akkor is, ha a jogászok ragaszkodtak a szabad nők méltóságához és - egyre inkább - a rabszolgasorban lévő férjek férfias jogaihoz.
A "Házasság és rabszolgaság a korai iszlámban" című könyv az első szisztematikus elemzése annak, hogy ezek a jogászok hogyan fogalmazták meg a házasságot - annak jogait és kötelességeit - a rabszolgaság leírásához használt tulajdonjogi retorikát használva. Kecia Ali a nyolcadik és tizedik század közötti jogi szövegek segítségével vizsgálja a házasság és az ágyasság közötti párhuzamokat, amelyek legitimálták a szexet és legitimálták az utódokat. Ahogy a jogászok megvitatták a házastársak által egymással szemben támasztható követeléseket - beleértve a hozományt, a szexet, az engedelmességet és a társaságot -, többször visszatértek a jogi státusz kérdéseire: feleség és ágyas, rabszolga és szabad, férfi és nő.
Az iszlám házassági és családi jogról szóló egyre bővülő tudományos munkát kiegészítve Ali bátran hozzájárul a feminizmusról, a szexualitásról és az iszlám reformjáról folyó vitákhoz.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)