Házasság, különválás és válás Angliában, 1500-1700

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Marriage, Separation, and Divorce in England, 1500-1700

Könyv tartalma:

Anglia köztudottan az egyetlen protestáns állam, amely a XVI.

századi reformáció során nem vezette be a válást. Csak a tizenhetedik század végén vált elérhetővé a válás a parlament által hozott magánokirat útján néhány kiválasztott férfi számára, és csak 1857-ben a Divorce Act és a bírósági válások bevezetése terjesztette ki a lehetőséget szélesebb körben.

A válás történetének egyes aspektusai jól ismertek olyan tanulmányokból, amelyek jellemzően a házasságkötés monopóliumára igényt tartó egyházi bíróságok feljegyzéseit részesítették előnyben. De miért csak Anglia nem engedélyezte a reformáció korában az újraházasodással járó válást az összes protestáns joghatóság közül, és hogyan birkóztak meg a megromlott házasságban élők ezzel a hiányossággal? Kesselring és Stretton szerint az első kérdésre adott válasz egyik része, és az emberek második kérdésre adott válaszait alakító tényező az angol jog egy másik jellegzetes aspektusában rejlik: a coverture common law-i megfogalmazásában, amely a házas nők jogi státuszát és tulajdonjogát jelölő gyűjtőfogalom. A.

A házasság kötelékei a reformáció utáni Angliában részben azért maradtak szorosan összekötve, mert a házasság legalább annyira szólt a vagyonról, mint az üdvösségről vagy a szexualitásról, és az angol társadalom mélyen beleivódott egy olyan rendszerbe, amely a feleség identitását és vagyonát a férjhez menő férfiéhoz rendelte. A válás történetének e dimenziójának megértéséhez ez a tanulmány az egyházi bíróságokon túl más igazságszolgáltatási szervek, a common law és equity világi bíróságok feljegyzéseire is kitekint, hogy új perspektívát adjon egy olyan történelemnek, amely ma is aktuális.