Household Goods in the European Medieval and Early Modern Countryside
Bár a háztartási javak a középkori és kora újkori régészet jól ismert témája, az újabb kutatások túllépnek az egyszerű tipológiai és technológiai szempontokon, és tágabb megközelítések felé mutatnak, amelyek a javak előállításának, fogyasztási stratégiáinak, egyéb gazdasági tevékenységeknek és a társadalmi szerveződés struktúráinak megértésére vonatkoznak. Így a múltbeli társadalmak és kultúrák megértése nagymértékben támaszkodik a háztartási javak tanulmányozására az emberek, csoportok és társadalmak megértéséhez.
Ebben az összefüggésben a Ruralia XIV. konferencia célja az volt, hogy a háztartási régészet jelentőségét hangsúlyozza a középkori és újkori európai vidék tanulmányozásában, kultúrák közötti megközelítésben. Az egyes kontextusok, a lelőhelyek kisebb részeinek részletes elemzése, a faunisztikai, botanikai és talajtani vizsgálatok lehetővé teszik számunkra, hogy rekonstruáljuk a köznépek tevékenységeit és az otthonukon belüli interakciókat. A házfunkciókat konkrét berendezések, de a leltárak és a javak elhelyezkedése, a házon belüli egyes tevékenységek - például főzés és étkezés, tárolás, szövés, szemétgyűjtés, pihenés stb. - bizonyítékai vagy a kültéri környezet átfogó áttekintése révén is fel lehet tárni.
Mindezek a funkcionális célokat bizonyítják, de a tulajdonosok rangjáról és vagyonáról, mindennapi életükről, a háztartások összetételéről, a családi koncepciókról és még a nemi státuszról is árulkodnak. A szerkezeti elemzés továbbá bizonyítékot szolgáltathat a házon belüli interakciók és viselkedésminták szféráiról.
A különböző fejezetekben (régészet és háztartás; ideiglenes háztartások; életkörülmények; térszerkezet; háztartási tárgyak és társadalmi és gazdasági státusz) Európa-szerte bemutatásra kerülnek esettanulmányok.