Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Helmholtz and the Conservation of Energy: Contexts of Creation and Reception
Az energia megmaradásának megfogalmazásához Helmholtz által használt források vizsgálata és munkájának hatása a XIX. századi fizikára.
1847-ben Herman Helmholtz, a XIX. század vitathatatlanul legjelentősebb német fizikusa közzétette az energia megőrzése néven ismert megfogalmazását, amely vitathatatlanul a század legfontosabb egyedi fizikai fejlesztése volt, és amely az addig különálló témák konglomerátumát az energia fogalma által egységesített, koherens területté alakította át. A Helmholtz és az energiamegmaradás című könyvben Kenneth Caneva részletesen bemutatja Helmholtz e témával kapcsolatos munkásságát, a forrásokat, amelyekre támaszkodott, a korszak tudósainak munkájára adott különböző reakcióit, valamint a fizikára mint tudományágra gyakorolt hatását.
Caneva leírja a Helmholtz munkáját ösztönző, állandó aggodalmak összességét, beleértve a munkát végző életerő gondolatának elutasítását, és megvizsgálja Helmholtz kapcsolatát mind a fizikusok régebbi generációjával, mind a reformista fiziológusok újonnan kialakuló közösségével. Elemzi Helmholtz adósságát Johannes M ller és Justus Liebig felé, és tárgyalja Helmholtz feszült és ambivalens viszonyát Robert Mayer munkájához, aki korábban az erő megalkothatatlanságát, elpusztíthatatlanságát és átalakíthatóságát javasolta. Caneva megvizsgálja Helmholtz folyamatos foglalkozását a témával, szerepét abban, hogy az erő megmaradását a fizika központi elveként fogadták el, és hogy az elv végül bevett tudományként került be a tankönyvekbe.