Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák kiemelik Vivek Chibber „LOCKED IN PLACE” című könyvét, amely alapos és jól megalapozott vizsgálatot nyújt India lassú gazdasági fejlődéséről és az iparosítás kudarcairól. Miközben elismerik tudományos alaposságát és mélységét, egyes kritikusok megjegyzik, hogy unalmas bemutatása és összetett témái elriaszthatják az alkalmi olvasókat.
Előnyök:⬤ Rendkívül részletes és jól kutatott.
⬤ Hatékonyan korrigálja az India gazdaságtörténetével kapcsolatos népszerű tévhiteket.
⬤ Értelmes összehasonlításokat kínál más országokkal, különösen az iparosítás sikerei és kudarcai tekintetében.
⬤ Elismerten jelentős hozzájárulás India politikai gazdaságtanához.
Hátrányok:⬤ Az írásmódot unalmasnak és kevéssé elkötelezettnek tartják.
⬤ A témák túlságosan technikai jellegűek lehetnek az általános olvasók számára, ami potenciálisan korlátozza a közönséget.
⬤ Egyes kritikusok úgy vélik, hogy fontos témája ellenére nem kelthet érdeklődést.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Locked in Place: State-Building and Late Industrialization in India
Könyv tartalma:
Miért voltak képesek egyes országok a II. világháborút követő évtizedekben fejlődő államokat építeni, míg mások nem? A Locked in Place India tapasztalatainak részletes vizsgálatán keresztül azt állítja, hogy a kritikus tényező a hazai kapitalisták reakciója volt az államépítési projektre. Az 1950-es és 1960-as években India rendkívül ambiciózus és nagyra értékelt államilag irányított fejlesztési programot indított. Hamarosan világossá vált azonban, hogy az indiai állam nem rendelkezik a gyors iparosításhoz szükséges intézményi kapacitással. Vivek Chibber az újonnan hozzáférhető levéltári forrásokra támaszkodva erőteljes kihívást intéz a hagyományos érvekkel szemben, bemutatva, hogy az elégtelen állami kapacitás elsősorban abból fakadt, hogy az indiai gyárosok a függetlenséget követő években masszív kampányt folytattak az erős fejlesztő állam ellen.
Chibber India tapasztalatait szembeállítja a hasonló államépítési program sikerével Dél-Koreában, ahol a politikai elitnek sikerült a hazai kapitalistákat a saját programjaik szolgálatába állítania. Ezután elméletet dolgoz ki azokról a strukturális feltételekről, amelyek magyarázatot adhatnak az indiai és a koreai kapitalisták eltérő reakcióira, amelyek racionális válaszok az egyes országokban elfogadott eltérő fejlesztési modellekre.
Ez a provokatív és világos prózával jellemezhető könyv egyben India posztkoloniális ipari stratégiájának első történeti tanulmánya. Hangsúlyozva a tőke központi szerepét az államépítés folyamatában, és visszahelyezve az osztályelemzést a fejlődés politikai gazdaságtanának középpontjába, a Helyre zárva olyan innovatív elméleti erejű mű, amely a fejlesztési szakemberek, politológusok és a szubkontinens történészei számára egyaránt érdekes lesz.
