Olvasói vélemények
Összegzés:A „Henry David Thoreau: Lawrence Buell „Thinking Disobediently” című könyve Thoreau különböző szerepeinek és filozófiáinak alapos vizsgálatát nyújtja, elsősorban az irodalomkritika és a transzcendentalizmus iránt érdeklődők számára. Miközben lenyűgöző betekintést nyújt és átfogó képet nyújt Thoreau munkásságáról, kritikák érik bonyolult szókincséért és megközelíthetetlenül kihívó jellegéért.
Előnyök:⬤ Remek bevezetést kínál Thoreau irodalomkritikájába.
⬤ Lenyűgöző betekintést nyújt Thoreau életébe, filozófiájába, valamint írói és gondolkodói hatásába.
⬤ A transzcendentalizmus mélyebb irodalmi tanulmányozására és megértésére ösztönöz.
⬤ Thoreau takarékossággal, minimalizmussal és spiritualitással kapcsolatos nézeteinek elgondolkodtató feltárása.
Hátrányok:⬤ A magas szintű tudományos nyelvezet és a szokatlan szókincs elidegeníthet néhány olvasót.
⬤ Inkább azoknak való, akiket inkább a filozófiai elemzések, mint a természet megfigyelései érdekelnek.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyv száraz, és az alkalmi olvasókat nem biztos, hogy leköti.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Henry David Thoreau: Thinking Disobediently
Könyv tartalma:
"Amikor a következő oldalakat írtam, vagy inkább a nagy részét, egyedül éltem az erdőben, egy mérföldre minden szomszédtól, egy házban, amelyet magam építettem, a Walden-tó partján..."
Henry David Thoreau (1817-1862) az amerikai transzcendentalista mozgalom és az amerikai irodalmi felemelkedés korszakának egyik vezéralakja, esszéistaként, társadalmi gondolkodóként, természet- és környezetvédőként, bölcsként világszerte nagy hatású értelmiségi volt. Thoreau Walden című műve, amely önéletrajzi elbeszélés a saját maga által épített tóparti kunyhóban töltött két évről, az amerikai irodalom egyik legtöbbet tanulmányozott műve. Számos irodalmi utánzatot és több ezer neo-Walden-kísérletet generált a vidéki és városi életmódhoz való visszatérésre. Thoreau nagy esszéje, a "Polgári engedetlenség" az amerikai politikai aktivizmus klasszikusa, és világszerte az erőszakmentes reformmozgalmak mintája. Thoreau emellett a modern amerikai környezetvédelem ikonja, az amerikai természetírás atyja, a modern ökológia előfutára, valamint a nyugat és kelet bölcsességét egyesítő szabadelvű spiritualitás előhírnöke.
Thoreau szintén ellentmondásos figura. Napjainktól napjainkig élesen ellentétes reakciókat váltott ki, a tisztelettől az elutasításig. A tudósok rendszeresen egymásnak ellentmondó értékeléseket adtak munkásságának jelentőségéről, gondolkodásának alakulásáról, sőt még életének tényeiről is. Néhány nézeteltérés a szemlélő szemében van, de sokan a saját keresztbe-kasul szedett sajátosságaiból eredő kihívásokból fakadnak. Az egyéni önállóság szószólója volt, aki soha nem szakadt el otthonról, egy magát misztikusnak valló, ma már úttörő természettudósként és alkalmazott tudósként is elismert ember, és az erőszakmentes tiltakozás korszakalkotó teoretikusa, aki korának leghírhedtebb gerillaharcosát védte. Mindent egybevetve, meglehetősen rejtélyes figura maradt, annak ellenére és azért is, mert oly sokat tudunk róla, kezdve a kétmillió szavas naplóval, amelyet felnőtt korában vezetett. A nagyra becsült Thoreau-kutató Lawrence Buell kellő figyelmet szentel Thoreau művészetének és gondolkodásának mindezen aspektusainak, keretbe foglalva.
A legfontosabb kérdéseket és összetett összefüggéseket történelmi és irodalmi kontextusban.
