Értékelés:
A könyv a Ford Motor Company és a detroiti városi növekedés bonyolult kapcsolatát tárja fel, részletesen bemutatva a gazdasági és társadalmi változásokat. Kiemeli Henry Ford szerepét a középosztály és a külvárosi élet kialakításában.
Előnyök:A könyv tényszerű és részletgazdag, és egy összetett történelmet tesz magával ragadóvá és élvezetessé. Összekapcsolja a gazdasági felemelkedést a külvárosi fejlődéssel, és betekintést nyújt Detroit és külvárosai történetébe. A recenzensek informatívnak és jól megírtnak találták.
Hátrányok:A könyv nem biztos, hogy alkalmi olvasóknak való a sok részletesség és összetettség miatt. Néhány olvasó számára kihívást jelenthet az olvasás a sűrű tényanyag miatt.
(3 olvasói vélemény alapján)
Henry Ford's Plan for the American Suburb: Dearborn and Detroit
Detroit környékén a szuburbanizációt Henry Ford vezette, aki nemcsak egy hatalmas gyárat telepített a város határán túlra, Dearbornba, hanem az első iparos volt, aki az autót tömeges fogyasztási cikké tette. Az 1920-as évek szuburbanizációját tehát egyszerre serkentette az autóipar elvándorlása és az autóhasználók mobilitása.
A jóléti kapitalistaként Ford több fronton is vezető szerepet játszott - emelte a béreket, növelte a szabadidőt, a munkásokat fogyasztókká alakította át, és ő volt a leghatékonyabb abban, hogy a külvárosok az amerikai élet szerves részévé váljanak. Az évtizedet ez az új politikai gazdaságtan - más néven "Fordizmus" - uralta, amely összekapcsolta a tömegtermelést és a fogyasztást. Dearborn felemelkedése megmutatta, hogy a Fordizmus a tömeges elővárosiasodással is összefüggött.
Végül Dearborn olyan modellnek bizonyult, amely az egész országban megismétlődött, mivel az emberek minden osztályból a külvárosokba költöztek, távolodva a központi városoktól. A tömeges szuburbanizáció országos jelenség volt.
Detroit példája mégis fontos kiindulópont, mivel a tendencia ott jobban érzékelhető volt, mint máshol. A szuburbanizáció azonban sosem volt egyszerű, a városokkal párhuzamosan növekvő külvárosi közösségek kérdése. Ehelyett a központi városokból forrásokat vontak el, miközben azokat a külvárosokba helyezték át.
A detroiti metropolisz példája azt a kérdést veti fel, hogy az onnan kiinduló tömeges szuburbanizáció jelentette-e az "amerikai álmot", és ha igen, ki által és milyen áron. Ez a könyv a városok és elővárosok, az amerikanisztika, a technológia és társadalom, a politikai gazdaságtan, a munkásosztály kultúrája, a jóléti állami rendszerek, a közlekedés, a faji kapcsolatok és a vállalatvezetés iránt érdeklődők számára lesz vonzó.