Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Henry Harwood: Hero of the River Plate
Könyv tartalma:
Henry Harwood leginkább arról ismert, hogy 1939 decemberében a River Plate-i csatában megsemmisítette a Graf Spee admirálist, amiről Winston Churchill, az Admiralitás akkori első lordja a következőket mondta: „Ez a ragyogó tengeri csata beírta magát a haditengerészet történelmébe, és a hosszú, hideg, sötét télben felmelegítette a britek szívét”. A nagyszerű győzelem ellenére Harwood a mai napig egyike annak a három nagy brit haditengerészeti parancsnoknak, akiről nem készült életrajz.
Sir Henry Harwood admirális tágabb értelemben vett haditengerészeti karrierje figyelemre méltó volt, és a huszadik század első felében a Királyi Haditengerészet megtestesítője. 1903-ban tengerészkadét lett, 1911-ben torpedótisztként szakosodott, és az első világháborúban nyújtott szolgálataiért 1919-ben OBE kitüntetést kapott. A haditengerészet egyik értelmiségije volt, minden vizsgáján első osztályú eredményt ért el, és a két háború közötti dél-amerikai állomáson teljesített szolgálata alatt megtanult spanyolul. Fontos személyzeti beosztásokban és a Birodalmi Védelmi Főiskolán töltött szolgálata során különösen sokat foglalkozott a nemzetközi kapcsolatokkal, valamint - az első világháborúban a tengeren bekövetkezett vélt bukások fényében - a taktikával és a parancsnoksággal. Így jól képzett volt, amikor 1936-ban az Amerika és Nyugat-India állomás dél-amerikai részlegének parancsnoka lett, és jól felkészült arra, hogy 1939-ben találkozzon a német zsebcsatahajóval, a Graf Spee admirálissal, és legyőzze annak gyengébb cirkálóival.
Az Admiralitásnál a haditengerészeti vezérkar helyettes főnökévé léptették elő, majd 1942-ben Sir Andrew Cunningham utódjaként kinevezték a Földközi-tengeri térség főparancsnokává. Ezután egy, a feladataihoz túlságosan legyengült flottát irányított, és azt tapasztalta, hogy Montgomery összeesküvést szőtt ellene, Churchill pedig elvesztette a bizalmát, mielőtt felmentették a parancsnokság alól. A haditengerészettől 1945-ben elbocsátották, és később sokan hibáztatták a haditengerészet Földközi-tengeren tapasztalt kudarcaiért. 1950-ben csalódott emberként halt meg.
A szerző exkluzív és egyedülálló hozzáférést kapott a Harwood család archívumához, és e korábban nem publikált dokumentumok fényében nekilátott e nagyszerű brit admirális jellemének, karrierjének és eredményeinek rehabilitálásának. A második világháborús királyi haditengerészet minden történésze és rajongója számára ez a könyv nélkülözhetetlen olvasmány.
