Ez a kétnyelvű (angol/olasz) kiadvány, amelynek öt szerzője Görögországból, Olaszországból és az Egyesült Államokból származik, első inspirációként Héphaisztosz mítoszát idézi, aki egy kettős személyiséget testesített meg: egyszerre volt fogyatékos és technikailag alkalmas. Héphaisztosz mítosza évszázadokon átívelő ősi metaforaként a világgá válás eszméjét jelképezi, amelyben elmosódik minden különbség a természetes és a mesterséges, illetve az organikus és a technikai között. Az emberi lények, éppen gyengeségük vagy korlátaik miatt, olyannyira felfejlesztették technológiai képességeiket, hogy túllépték saját természetüket. Jelenleg számos kritikai diskurzus olyan tudományágakban, mint a filozófia, a történelem, az esztétika és a kognitív tudományok, figyelmet fordítanak a hibriddé válásunkra (szerves és mechanikus lények) - teret nyitva a transzcendencia fogalmát vizsgáló kutatásoknak. A kötetben szereplő valamennyi hozzászólás a transzcendencia szerepének új megközelítési módjával foglalkozik.
A transzcendencia fogalma a nyugati eszmetörténetben legalább három kanonikus artikulációt kapott, amelyeket ez a könyv megkérdőjelez: a vallási (zsidó-keresztény hagyományok), a filozófiai (az eszmék platóni-intellektuális egyetemessége) és a tudományos (a tudás objektív és technológiai fordulata). Mindazonáltal a kibernetika felemelkedésével, a rendszerek, hálózatok és tudás digitális és virtuális módozataival emberi környezetünk önmagában is a tudás forrásává válik. Nem egyszerűen mint tárgy, hanem mint a gondolkodást és viselkedést formáló és alakító ágens. A természetnek, a tudásnak és a technikának ezen az "elmélyült" szemléletén keresztül közelítjük meg a transzcendencia fogalmát ebben a könyvben a változásokra kölcsönösen áttételesen. Azt vizsgáljuk itt, hogy a transzcendencia miként lökődik ki a szigorúan teológiai, filozófiai vagy tudományos megalapozottságból, és hogyan bukkan fel a válás (valami más) csírázó pontjaként.
A SZERZŐKRŐL.
BRUNELLA ANTOMARINI a római Universit Gregoriana esztétikából doktorált. Kortárs filozófiát és esztétikát tanít a római John Cabot Egyetemen, és a "The Maiden Machine: Philosophy in the Age of the Unborn Woman" (Edgewise, 2013) és a "Thinking Through Error: The Moving Target of Knowledge" (Lexington Books, 2012) című könyvének szerzője.
ADAM BERG az izraeli Haifai Egyetem filozófia tanszékén szerzett filozófiai doktori címet. Az Otis College of Art and Design és a Cal Arts egyetemeken tanít. Legutóbbi publikációi közé tartozik a "Fenomenalizmus, fenomenológia és az idő kérdése" (Lexington Books, 2016) és az "Esztétika a jelen jövőjében: The Arts and the Technological Horizon" című, Brunella Antomarinival közösen szerkesztett kötet (Lexington Books, 2013).
VLADIMIR D'AMORA Nápolyban és Milánóban él és ír. Klasszikus filológus végzettséggel rendelkezik, latinból és görögből fordít. A Vulgo.net társ-főszerkesztője volt, és kiadta a Pornogrammia című verseskötetet (Emilio Mazzoli Edizioni, 2015), amely a Premio Poesia Citt di Fiumicino 2015 döntőse volt.
ALESSANDRO DE FRANCESCO költő, művész és esszéista Brüsszelben és Bázelben él. 2015-2016-ban az Antwerpeni Egyetem Vizuális Poétika Kutatóközpontjának művészeti ösztöndíjasa volt. Legutóbbi könyvei között szerepel a Continuum: Writings on Poetry as Artistic Practice" (Uitgeverij, 2015) és a "Remote Vision: Poetry 1999-2015" (punctum, 2016).
MILTOS MANETAS görög származású festő, konceptuális művész és teoretikus, akinek munkássága az információs társadalom reprezentációját és esztétikáját vizsgálja. Manetas a NEEN (a 21. század első művészeti mozgalma) alapítója, a videojátékok utáni művészet (machinima) úttörője és a posztinternetes művészet egyik kezdeményezője. 2009-ben ő kezdeményezte a Velencei Biennále internetes pavilonját, 2014-ben pedig a római Svájci Intézettel együttműködve bevezette a Newpressionizmus fogalmát.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)