Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
A heroin, amelyet gyakran a \u2018keményebb drognak tekintenek, nagy szerepet játszik a köztudatban. A heroinfüggőség Nagy-Britanniában először az 1920-as években kezdett aggodalomra okot adni, ám míg az orvosok egyik csoportja a függőséget kezelést igénylő betegségnek tekintette, addig más orvosok szigorú ellenőrzést igénylő bűnnek tekintették. Az orvosi közösség és a kormányzat vitatta mind a függőség definícióját - orvosi állapot, erkölcsi hiba vagy társadalmi probléma -, mind a függőség kezelésének módját - orvosi kezelés kontra jogi ellenőrzés -.
A Heroin című könyvében Alex Mold a heroinfüggőséggel kapcsolatos különböző megközelítések kölcsönhatását vizsgálja, és amellett érvel, hogy a függőség betegségként való kezelése és a heroin mint társadalmi probléma ellenőrzése a gyakorlatban ritkán választható szét. A kezelés a függőség és maguk a függők ellenőrzésének egyik módjává vált, de a függőség kezelésének jellegéről és az alkalmazott módszerekről szóló viták a téma politizálását eredményezték. Az 1960-as évek végén a kábítószer-függőségi osztályokat (DDU) az orvosi kezelés és a társadalmi ellenőrzés kombinálásának eszközeként hozták létre. A \u2018Brit rendszer lényegében betegségként kezelte a függőséget, és kezelésként fenntartó kezelést - heroin vagy opioidpótló szerek hosszú távú adagolását - kínált. A fenntartás feszültség forrásának bizonyult a függőség kezelésére szakosodott pszichiáterek, valamint a DDU-kon kívül működő magán- és háziorvosok között. Ez a konfliktus heves vitákban nyilvánult meg az orvosi szaklapok hasábjain, a kormányzati bizottságokban és az Általános Orvosi Tanács előtti fegyelmi tárgyalásokon.
Ugyanazok a viták, konfliktusok és feszültségek, amelyek a 20. század eleje óta kísérik a kábítószer-függőség kezelését, ma is fennállnak. A függőségre és a kezelésre vonatkozó nemzetközi törvények és kódexek ellenére sok sajátos és jelentős dolog van a brit esetben. A kormányzati iratokra, magánlevéltári gyűjteményekre, orvosi folyóiratokra, oral history forrásokra és hivatalos jelentésekre támaszkodva Mold bemutatja a téma első részletes történeti elemzését. A történészek, szociológusok, függőségi szakemberek és a kortárs politikai döntéshozók a múltból való tanulás és a heroinfüggőségre adott jövőbeli válaszok alakítása érdekében tekinthetnek erre az úttörő tanulmányra.