Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Absence in Cinema: The Art of Showing Nothing
A hiány döntő szerepet játszott az avantgárd esztétika történetében, Robert Rauschenberg üres vásznaitól Yves Klein láthatatlan festményeiig, John Cage "néma" zenéjétől Samuel Beckett minimalista színházáig.
Mégis kevés figyelmet fordítottak a hiány fontos szerepére a filmművészetben. Az első olyan könyvben, amely a filmes távollétre összpontosít, Justin Remes bemutatja, hogy a várt elemek kihagyása hogyan ösztönözheti a nézőket a film természetének újfajta értelmezésére és megértésére.
Míg a legtöbb filmkritika arra összpontosít, ami jelen van, például a képekre a vásznon, a zenére és a párbeszédekre a hangsávban, Remes azt állítja, hogy ami hiányzik, az a filmélmény lényeges része. Megvizsgálja a kép nélküli filmeket - például Walter Ruttmann Weekend (1930) című filmjét, amely Berlinben rögzített hangokból készült montázs - és a hang nélküli filmeket - például Stan Brakhage Window Water Baby Moving (1959) című filmjét, amely a filmrendező első gyermekének születését dokumentálja. Megvizsgálja továbbá a found footage filmeket, amelyek már létező filmek elemeit törlik, mint például Naomi Uman eltávolított (1999) című filmje, amely körömlakk és fehérítőszer segítségével törli ki az összes nőt egy pornófilmből, vagy Martin Arnold Deanimated (2002) című filmje, amely digitálisan eltünteti a képeket és hangokat egy Lugosi Béla B-filmből.
Remes feltérképezi a filmes ürességek hatásait és jelentéseit, miközben a filmelméletre gyakorolt hatásukkal is foglalkozik. Az avantgárd művek széles skálájának gondos elemzésén keresztül az Absence in Cinema (Hiány a moziban) megmutatja, hogy a filmeket nemcsak abból a szempontból kell megérteni, hogy mit mutatnak, hanem abból a szempontból is, hogy mit tartanak vissza.
