Hibrid gyűlölet: Az antiszemitizmus és a feketeellenes rasszizmus összefonódásai a reneszánsztól a Harmadik Birodalomig

Olvasói vélemények

A könyvet kiváló tudományossága és a zsidó identitás átfogó kutatása miatt dicsérik, amely a rasszizmus és az antiszemitizmus összetettségével foglalkozik, különösen az európai felvilágosodás kontextusában. Arra készteti az olvasót, hogy újragondolja a történelmi előítéleteket és azok mai következményeit. Összességében a recenzensek szerint a könyv lebilincselő és intellektuálisan gazdagító.

⬤ Kiváló tudományosság egy létfontosságú témában
⬤ jól kutatott, jelentős számú idézettel
⬤ jól megírt és nem prédikáló
⬤ új perspektívát mutat be a zsidó identitásról
⬤ értékes betekintést nyújt a rasszizmus és az antiszemitizmus történelmi összefüggéseibe
⬤ ajánlott azoknak, akik mélyebb megértést keresnek.

Egyes olvasók számára kihívást jelenthet vagy összetettnek tűnhet; az egyik kritika szerint az olvasó még mindig véleményt formál, ami arra utal, hogy a könyv nem biztos, hogy mindenki számára általánosan vonzó vagy hozzáférhető.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Hybrid Hate: Conflations of Antisemitism & Anti-Black Racism from the Renaissance to the Third Reich

Könyv tartalma:

A Hybrid Hate az első könyv, amely az antiszemitizmus és a feketeellenes rasszizmus összefonódását vizsgálja.

A rasszizmus tárgyaként a zsidók és a feketék évszázadok óta az emberiség általános sorától elkülönülő népekként kapcsolódnak egymáshoz. Ebben a könyvben Tudor Parfitt az antiszemitizmus, a feketeellenes rasszizmus és a fajelmélet fejlődését vizsgálja Nyugaton a reneszánsztól a második világháborúig.

Parfitt elmagyarázza, hogy a középkori Európában a zsidókat gyakran feketének tekintették, és a zsidók és a feketék összemosása a felvilágosodás időszakában is folytatódott. Azzal, hogy 1777-ben felfedezték a fekete zsidók közösségét a nyugat-afrikai Loangóban, majd később fekete zsidókat Indiában, a Közel-Keleten és Afrika más részein, megszületett a többrasszú zsidók fogalma. A következő évszázadok során a hibrid fekete zsidók alakja bekerült a faji hierarchiák és taxonómiák kialakuló elméleteinek örvényébe.

Parfitt elemzi, hogy a zsidók és a feketék a tizenkilencedik század közepétől a Harmadik Birodalom időszakáig egyre inkább összemosódtak a rasszista diskurzusban, ahogy a Nyugat két alapvető előítélete összekapcsolódott. A Hybrid Hate új értelmezést kínál az antiszemitizmus és a feketeellenes rasszizmus európai térnyeréséről, és fényt vet a kortárs rasszista diskurzusokra az Egyesült Államokban és Európában.